Váratlan fordulat.
Korábban már megírtuk, hogy komoly hiányosságok vannak a paksi atomerőmű második blokkjának építését tartalmazó dokumentációban, az új blokk pedig törésvonalra épül, emiatt pedig veszélyes lehet. A magyar atomenergiát felügyelő Országos Atomenergiai Hivatalnak az engedélykérelmet szeptember 30-áig kellett elbírálnia:
a hatóság nem adott engedélyt az új blokk építésére, ellenben hiánypótlást rendelt el.
A szeptember 30-ai határidő már a második, először június 30-áig kellett benyújtani a dokumentációt. Az atomenergiáért felelős hatóságnak döntenie kellett, és mivel elégtelennek találta a benyújtott dokumentumokat, a hiánypótlásra való felszólítás mellett döntött.
A hatóság indoklása szerint bizonyos tekintetben „rendkívül alapos” adatokat tartalmaznak az iratok, de még nem győződtek meg arról, hogy az előírások maradéktalanul teljesülni fognak. A kivitelező az orosz Roszatom, és az általuk megalkotott tervek
nem felelnek meg az uniós előírásoknak, azokat pedig át kellett dolgozni.
Az eredeti tervek szerint az új blokknak 2026-ban már működnie kellett volna, azonban tovább csúszik a beruházás. A kormány ezért az Európai Uniót tette felelőssé, ennek ellenére viszont
valójában a Roszatom késlekedése áll a háttérben:
a dokumentumokat csak 2020 nyarán nyújtották be a hatóságoknak, az Unió pedig már 2016-ban engedélyt adott az építkezésre.
Az atomerőmű vezetői felvetették a jelenlegi blokkok élettartamának meghosszabbítását, ugyanis egyre valószínűbb, hogy csak a 2030-as évek elejére épülhet meg a második fázis — akkorra azonban az első blokk engedélye lejár.
A csúszás miatt 2026 helyett csak 2031-től kell törleszteni az orosz államnak a 10 milliárd eurós hitelt, azonban a futamidő is rövidül, a kamatok pedig magasak. A hitelszerződés újratárgyalását a kormány idén áprilisban bejelentette.
A botrányok hatására és a lehetséges politikai nyomás miatt áprilisban lemondott az OAH éléről Fichtinger Gyula. Őt szeptember 29-én egy régi kormányzati szereplő, Kádár Andrea Beatrix váltotta.
(hvg.hu nyomán)
