Elárulta a norvég külügyminiszter, pontosan miért esett el Magyarország 77 milliárd forinttól

Nem sikerült megegyezni Orbánékkal.

Mi is beszámoltunk arról, hogy nem tudott megegyezni Norvégiával a magyar kormány, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón árulta el a 24.hu vonatkozó kérdésére, hogy a norvégokkal hónapokig tartó tárgyalások ellenére sem sikerült megállapodni arról, hogy a 4 milliárd forintnyi, civileknek szánt összeget mely szervezetek oszthatják szét, így aztán a maradék 73 milliárd — amiről a Miniszterelnökség rendelkezhetett volna — is ugrott.

Ezt az összeget társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lehetett volna elkölteni, a pénzt a minisztériumok kezelték volna. A megállapodási határidő azonban szerda éjfélkor lejárt, így a pénz, mivel megállapodni nem sikerült, elúszott.

A norvég külügyminiszter, Ine Eriksen Søreide (képünkön) péntek reggel közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, amelyben a magyar kormánnyal folytatott végül

eredménytelenül végződő tárgyalásokról számol be.

Soreide hangsúlyozza, hogy az eredménytelen tárgyalások miatt Magyarországra végül azok a források sem érkeznek majd meg, amelyekkel a gazdasági és az energetikai szektor is erősödhetne, és támogatni lehetne belőle a kisebbségeket.

A közleményben kiemeli, hogy a donor országok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója

a kormánytól és az államtól független legyen.

„Magyarország elfogadta ezt a szempontot, ugyanakkor nem fogadta el a legjobbra minősített pályázatot”

— írta Soreide arról, hogy miért lettek eredménytelenek a tárgyalások. Közölte, hogy a jelentkező konzorciumok pályamunkáit egy brüsszeli iroda értékeli, és a szakmai szempontok alapján legtöbb pontot kapó „csapat” szokta megkapni a lebonyolítói feladatot. Itt is ez történt, a nyertest az érintett országok el is fogadták, ám azt nem tartalmazza a közlemény, hogy melyik konzorcium kapta a legtöbb pontot.

Arra felhívja a figyelmet a 24.hu, hogy az Ökotárs is beadta a pályázatot, és tudható, hogy velük a donor országok a korábbi két ciklusban meg voltak elégedve.

A közlemény arra is kitér, hogy a magyar kormánnyal 2016 óta folytak a tárgyalások a támogatásokról, azaz egy több éves folyamat ért most véget, hiszen nem sikerült lebonyolítót találni – a folytatásról egyelőre nincs szó a közleményben.

A közlemény egyébként azzal zárul, hogy a donor országok továbbra is elkötelezettek abban, hogy a legjobb pályázó nyerje meg a civil lebonyolítóit feladatkört.

 

Valódi Hírek