Valahonnan ismerősek ezek a reflexek.
„Amire nincs bocsánat — Sze×uális ragadozók az egyházban” címmel nemrégen jelent meg Perintfalvi Rita katolikus teológus könyve, amelyet az egyházon belüli sze×uális visszaélésekről írt, és áldozatokkal készült beszélgetések sorozata adja a gerincét.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy milyen jobboldali gyűlöletcunamit kellett kiállnia a teológusnak az akkor még csak készülőben lévő könyv miatt.
Nincs ez másként most sem, hogy a kötet már megjelent: rendre szállnak bele Perintfalviba a kormányhoz hű fegyverhordozók, megpróbálva elfedni, milyen súlyos és megbocsáthatatlan bűnök maradnak árnyékban az egyház és a politika maszatolásának, felelősség-hárításának és hazugságainak köszönhetően.
A Demokrata „újságírója”, Bencsik Gábor azonban minden határon túlment, ahogy arra maga Perintfalvi Rita is felhívta a figyelmet közösségi oldalán. Bencsik az alábbiakkal gyalázta a teológust:
Perintfalvi Rita reagálása alább, változtatás nélkül olvasható:
„Bencsik Gábor újságíró (Magyar Demokrata) szerint az „újkommunista antiklerikalizmus kiszolgálója” vagyok és ki kell engem tiltani a nyilvánosságból ill. hallgatni kell rólam. Na! Bencsik Gábor ezek szerint tegnap az Egyenes beszédet hallgatva berágott rám, mert Vadai Ágnes, azaz egy ellenzéki politikus belengette az egyházi sze×uális visszaélésekről írott könyvemet. Hát az igazság mindig fáj, értem én! Lenne azonban néhány megjegyzésem Bencsik számára:
1. Szerintem kormányoldali újságíróként nem szabadna használnia egy ennyire téves és egy embercsoportot megbélyegző kifejezést, mint a „papi pedofília”. Nem véletlen, hogy én ezt a szót soha nem írtam le egyszer sem a könyvemben ill. egyetlen interjúmban sem mondtam. (Persze előbb érdemes lenne olvasni a könyvemet!)
Ez a kifejezés ugyanis alkalmas a csoportvonatkozású embergyűlölet keltésére. Ezért én minden egyes esetben – a sok százból – azt használtam, hogy „egyházon belüli sze×uális visszaélések”. Javaslom Bencsiknek, hogy ha nem akar uszítani a papok és az egyház ellen, ő is válassza ezt!
2. Azt gondolom, hogy nagyon nem helyes, politikailag elhibázott és rendkívül etikátlan, hogy a kormánysajtó nem ír az egyházi sze×uális visszaéléseket feltáró könyvemről. Már eddig sem írt, ez volt a választott stratégia. Miért tartom ezt problémásnak?
Mert éppen a magyar kormány vezette be nemrég a pedofiltörvényt, vagyis ők tűzték a zászlójukra azt, hogy megvédik a gyermekeinket a pedofiloktól.
A könyvem pont ezért íródott.
Miért nem fontosak azok a gyermekek, serdülők, akiket az egyházon belül ért szexuális bántalmazás, erőszak? Az egyházi elkövetők miért élveznek kivételt? Rájuk nem vonatkozik a zéró tolerancia? Pedig Ferenc pápa is erről is beszél! Szóval, ha a könyvről hallgat a kormánysajtó, akkor teljes mértékben hitelteleníti a most meghozott pedofiltörvényt.
És rendkívül aljas etikátlanságot követ el azokkal az áldozatokkal szemben, akik évek, évtizedek óta hordozott lelki sebeikről beszéltek ebben a könyvben. Egy olyan könyvben ami nem az egyház ellen, hanem az egyház megtisztulásáért íródott.
3. Eddig is csak a kormányközeli sajtó legszélsőségesebb fórumai, meg a szélsőjobb írt rólam, szemlézett, uszított ellenem.
Fenyegett meg engem és a férjemet.
Hát ha ezt most abbahagyják, azt még meg is köszönöm Bencsiknek!
4. De mivel én demokrata vagyok és a nyílt és európai vitakultúra híve és gyakorlója, ezért inkább azt ajánlanám Bencsik Gábornak, hogy olvassa el azt a dedikált példányt, amit postázok neki az „Amire nincs bocsánat – Sze×uális ragadozók az egyházban” c. könyvemből és utána kérdezzen róla! Szívesen adok interjút róla.
Neki is, ahogy bárkinek örömmel beszélek a könyvemről és erről a borzalmas problémáról. Azért, hogy végre valóban felszámoljuk ezt! Ez nem lehet politikai oldal kérdése, én ebben hiszek!”
