Itt a bizonyíték, hogy ebben is hazudnak.
2010 és 2020 ősze között harmadával csökkent a magyar diákok száma a magyarországi felsőoktatásban, míg a külföldieké 2,4-szeresére nőtt.
2010-ben minden huszadik egyetemista és főiskolás volt külföldi, 2020-ban azonban már minden hatodik — írja a G7 a változást elemző cikkében.
Miközben a kormány örül a külföldi egyetemistáknak,
a magyar diákok kedvét sikerült elvenni a felsőoktatástól: ötödével esett vissza a felsőoktatásban továbbtanulók száma.
A fejlett országokba általában azért mennek az anyagi áldozatok vállalása árán is tanulni, mert kiemelkedőnek tartják az oktatás színvonalát, Magyarország vonzereje azonban abban rejlik, hogy egyre többen tanulhatnak tandíjmentesen.
Doktori képzésen résztvevő 7,6 ezernyi összes diákból 2020 őszén 2835 volt külföldi, ebből 1932 tanulhatott Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Tehát minden negyedik diák olyan külföldi, akit
a kormány magasabb ösztöndíjjal támogat, mint a magyar diákokat.
Ezen ösztöndíjasok a hazai diákokkal megegyező ösztöndíjat kapnak, az első két évben havi 140 ezer forintot, a második két évben 180 ezer forintot, csakhogy a külföldiek ezen kívül még ingyen kollégiumra vagy havi 40 ezer forint lakhatási támogatásra is jogosultak.
A rendszer megegyezik az alapképzésen is, a feszültség pedig elkerülhetetlen, hiszen
a magyar diákok 40 százaléka köteles tandíjat fizetni,
addig a stipendiumosok nem csak, hogy ingyen szállást, hanem havi 43,7 ezer forint ösztöndíjat is kapnak.
2018 és 2020 között a kormány 100 milliárd forinttal csökkentette a felsőoktatás állami finanszírozását, de 30 milliárddal növelte a Stipendium Hungaricum támogatásainak összegét.
