Óriási diplomáciai botrány zajlik.
Tavaly kinevezték az ítélkezési tapasztalat nélküli Varga Zs. Andrást a Kúria elnökének. Ezzel kapcsolatban két emberi jogi szervezet megkereste az ENSZ-bírák és ügyvédek függetlenségével kapcsolatos különleges előadóját.
Diego García-Sayan ezután közleményt írt a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek a döntés kapcsán. Ebben kifejezte, hogy Varga Zs. megválasztása
„a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető,
és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá„.
A korábban bíróként dolgozó különleges előadó arra is kitért, hogy Varga Zs. nem szerzett tárgyalótermi tapasztalatot bíróként. Ezzel kapcsolatban korábban a magyar Országos Bírói Tanács is aggályát fejezte ki, és nem támogatták a jelölt kinevezését.
García-Sayan szerint az, hogy az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta a bírói testület állásfoglalását, politikai nyilatkozatként tekinthető, amely arra mutat rá, hogy a törvényhozói többségnek nem fontos a bírói függetlenség. Az ENSZ-előadó arról is írt, hogy
a Kúria-elnök hatáskörének kibővítése a bírói függetlenség alkotmányban védett elvét korlátozza.
Szerinte ezáltal veszélybe került a magyar bírói függetlenség, ugyanis a politika könnyedén befolyásolhatja azt. García-Sayan arra kérte a kormányt, hogy tisztázza a jogszabály-módosítást indokló indokokat, és azt, hogy a döntés hogyan egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével.
Az előadó megkeresésére Szijjártó Péter válaszolt. A külügyminiszter számonkérő levélben nyilatkozott a felmerült kérdésekre — azaz inkább visszakérdezett.
„A magyar kormánynak egyetlen bíró politikai preferenciájával kapcsolatban sincs információja. Önnek hogyan lehet erre vonatkozó információja, milyen forrásból? Ez elképesztő, és
komoly aggályokat vet fel az Ön rendkívül fontos különleges előadói tisztségével és jogkörével kapcsolatban„
— írta a politikus. Végül hozzátette, ” tartózkodjon attól, hogy a magyar politikai ellenzék eszközévé váljék„.
Az Amnesty International és a Helsinki Bizottság közös állásfoglalása szerint Szijjártó válasza önleleplező volt, ugyanis az ENSZ-előadó levelében nem esett szó Varga Zs. politikai preferenciájáról, a miniszter mégis a kinevezés politikai motivációjával kapcsolatos feltételezést kért számon. A jogvédő szervezetek szerint a külügyminiszter nyilatkozata jól bizonyítja, hogy
a magyar kormánynak nem fontosak a nemzetközi jogi szervezetek kritikái, és a kabinet semmibe veszi a kötelezettségeit.
(444.hu nyomán)