A hazaárulás vajon mi?
A Direkt36 megszerezte a 2019-es kormányzati dokumentumokat, amelyek a Fudan Egyetem építéséről döntenek. A portál szerint már tavalyelőtt eldőlt, hogy Budapestre fog települni a kínai oktatási intézmény, amikor Wang Yi kínai külügyminiszter Magyarországon tárgyalt 2019 júniusában.
A pártállami politikus magyarországi tartózkodása során kifejezte, hogy fontosnak tartja a budapesti kampusz megépítését, amelyet Kína a Budapest-Belgrád vasútvonallal egyenértékű beruházásként kezel. Az oknyomozó portál által felkutatott részletekből kiderül, hogy
a Fudan Budapestre települése komoly konfliktusokat szült a Fideszen belül.
A kínai külügyminiszter tavaly nyári látogatása után rövidesen felgyorsultak a folyamatok, és hamar eldőlt, hogy az új egyetemi épületek Észak-Csepelen kapnak helyet — ott, ahová korábban a magyar kormány a Diákvárost tervezte.
A Direkt36 szerint a kormánypárti döntéshozók közti konfliktus kiéleződött, azonban Palkovics László — a CEU-hoz hasonlóan — gyorsan rövidre zárta a vitát.
Az Orbán-kabinet 1500 milliárd forinttal kívánja fejleszteni a magyar felsőoktatást a következő években, azonban külön a Fudan magyarországi kampuszára további 500 milliárd forintot akar fordítani — azaz a teljes magyar felsőoktatásra szánt összeg harmadát.Az építkezés mellett az épületek fenntartására, valamint a kiemelkedő tanári fizetésekre is magas összegek juthatnak.
Az oknyomozó hírportál szerint a Fudan esetében szándékos cél, hogy a magyar állam ne szerezzen többséget a fenntartó alapítványban, ugyanis így kikerülhetők a közbeszerzési tenderek az építkezéshez, valamint a működtetéshez.
A saját politikusaik torkán is lenyomták
A kiemelkedő, nyugat-európai szintű terveket tartalmazó Diákváros projektet a Vitézy Dávid vezette Budapesti Fejlesztési Központ koordinálta Fürjes Balázs Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár segedelmével. A terveket a nemzetközileg elismert norvég tervezőiroda, a Snøhetta készítette.
A terület fejlesztésével kapcsolatos tervben 8-12 ezer kollégiumi férőhelyet szerepelt, valamint 5800 bérlakás építése is tervben volt. A pályázatban 16 ezer új munkahely létrehozását is célul tűzték ki.
A projektben olyan fiktív személyleírásokat is megadtak, amelyekkel arra kívántak rámutatni, hogy kispénzű egyetemistáknak szánták a nyugat-európai színvonalú Diákvárost.
2019-ben azonban arról is döntöttek, hogy a gazdag és befolyásos kínai diákokat vonzó Fudan is a csepeli helyszínt választja.
Egy kormányzati forrás szerint Fürjes Balázst és a Budapesti Fejlesztési Központot 2020-ban arra utasította a kormány, hogy találjanak helyet a Diákváros tervezett helyszínén a Fudannak. „70 ezer négyzetmétert rögtön lecsíptek volna a Fudanból, arra hivatkozva, hogy ott úgyis párhuzamosság lenne diákvárosi funkciókkal ” — ismertette a helyzetet a forrás.
Fürjesék kompromisszumos megoldásként a terület déli részét ajánlották fel, ahová magasabb épületek telepíthetők, és szűkebb helyen is elférne a kínai egyetem magyar kampusza. Ezáltal megmenekülhetett volna a terület középső, legzöldebb része, ahová a diákszállásokat tervezték.
Palkovics és társai azonban ellenezték azt a tervet, amely nagyobb Diákvárost és kisebb Fudan-kampuszt eredményezett volna. Az innovációs és technológiai miniszter ugyanis időközben megegyezett a kínai féllel a részletekről. Idén januárban végül az is kiderült, hogy Budapest nem rendezheti meg a 2032-es olimpiát, amelyhez a Diákvárosban is biztosítottak volna szállásokat.
Így végül változott a helyzet, és Palkovicsék narratívája érvényesült. A miniszter új tervezetet nyújtott be, amellyel a kínai egyetem kampuszának területe az eredetihez képest többszörösére duzzadt, a Diákváros pedig csak egy kisebb, elszigetelt résszé vált a tervekben, amely a sűrű és forgalmas északi részen kaphat helyet.
A Diákváros teljes területének csaknem felét kaphatja meg a Fudan-kampusz.
Az új egyetemi épületek a fiatal, rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar egyetemistáktól vehetik el a helyet.
A magánegyetem kampusza körülbelül 2500-3000 hallgató oktatását biztosítja, míg a Diákváros épületei 18.000 magyar egyetemistának biztosított volna lakhatást. A kínai intézmény alapszakos képzései egyébként átlagosan 2 millió 500 ezer forintba, míg a mesterszakos tanulmányok 3 millió 700 ezer forintba fognak kerülni. Később ezen összegek 3, illetve 4 millió 400 ezer forintra emelkednek.
Különösen sokatmondó, hogy
az egyetemi oktatók fizetése 1,1 millió forinttól 6 millióig terjednek majd.
Ezzel szemben egy magyar állami egyetemen bruttó 221 és 587 ezer forint közötti bevételre tesznek szert az oktatók.
A keresztény-konzervatív, önmagát hazafiasnak valló kormány tehát a gazdag kínai hallgatók javára döntött a kevésbé tehetős magyar egyetemistákkal szemben. Ilyen jövőt szeretnénk 2022 után?
(Direkt36/Nyugati Fény)
