Mi leszünk Kína elitképzői?
Egyetemi nagyberuházás készülhet
Az elmúlt évtizedek legnagyobb felsőoktatási gigaberuházására készül a kormány. A magyar kabinet egy kínai mamutvállalat segítségével építtetné meg a Fudan nevű sanghaji elitegyetem budapesti kampuszát. Erről a Direkt36 írt a 444.hu oldalán kormányzati dokumentumokra alapozva.
Az 540 milliárd forintra becsült beruházás javarészt kínai alapanyagokból és hitelből valósítaná meg a kormány, amelyet a magyar kabinet törlesztene. Mivel — a dokumentum tanúsága szerint — az építkezés kizárólag kínai beruházásban valósulhatna meg, a kínai állami vállalatnak még attól sem kell tartania, hogy nyílt tenderrel kellene szembenéznie.
Ráadásul arról is írtak a magyar dokumentációban, hogy
„szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le„,
így jogilag nem lehet megakadályozni az építkezést. A sejtelmes mondat sok kérdést felvethet.
A Kínai Állami Építőipari Vállalat esetében már több ízben felmerült korrupció és kémkedés gyanúja a világ számos pontján. A tervezett beruházás egyébként több pénzbe kerülni, mint amennyit a magyar állam a teljes felsőoktatás működtetésére költött 2019-ben. A Fudannak szánt épületek a Diákváros projekt elől is elveszik a helyet, amely modern közösségi tereket és kollégiumokat adna a hallgatóknak.
A magyar kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal építését 700 milliárd forintra becsli, amelyet Mészáros Lőrinc érdekeltsége egy kínai állami vállalattal közösen nyert el. További érdekesség, hogy Magyarország kezdte el az európai országok közül elsőként használni a Sinopharm-vakcinákat, valamint számos kínai lélegeztetőgépet és védőfelszerelést vásároltunk áron felül.
Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank Kína-ügyi főtanácsadója tavaly év végén jelentette be, hogy a Fudan 2024-ben 5-6 ezer hallgatóval, valamint 500 tanárral nyitna kampuszt Magyarországon, erről korábban már mi is többször írtunk. Az egyetem azóta megállapodott a világ legnagyobb építőipari vállalatával, a Kínai Állami Építőipari Vállalattal az építkezéssel kapcsolatos ajánlattételről.
Az építkezés felelőse a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, azonban az előterjesztést Palkovics Szijjártó Péterrel közösen írta alá február 24-én. A Fudan és a kínai építőipari cég megegyezéséről Palkovicsot értesítették elsőként.
A beruházás részletei
A dokumentumok tanúsága szerint az egyetem már megkezdte az építkezések előkészületét. A leendő felsőoktatási intézményt Fudan Hungary Egyetem néven kívánják bejegyezni, és közös kínai-magyar alapítvány tartaná fenn. A fenntartáshoz szükséges tőkét és az egyetemhez tartozó telket a magyar állam biztosíthatja.
A kínai építőipari cég 338 milliárdért vállallná az egyetem 520 ezer négyzetméternyi kampuszának építését. Ez 650 ezer forintos négyzetméterárat feltételezne, azonban a kormány 1 millió forintos négyzetméterárral kalkulál, az építkezést pedig 540 milliárd forintra becsli. A kalkuláció miatt a kormány nagyon kedvezőnek ítéli a kínaiak ajánlatát.
Az előterjesztés szerint a kínai állam „kedvező feltételekkel„, 10-15 éves futamidővel, és jüan esetén legfeljebb 4,5%-os, euró esetén maximum 1,9%-os kamattal kínálná hitelét 450 milliárd forint értékben. A maradék, körülbelül 100 milliárd forintot a magyar kormány biztosítaná. A hitelt a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítvány révén.
A dokumentumban leírták, hogy
„meghatározott számú kínai munkás vesz részt a kivitelezésben és kínai építési alapanyagok kerülnek importálásra a kivitelezéshez„,
és ezt a kínai ajánlatban feltételként szabják az építkezéshez. Az egyetemet kínai-magyar szerződés keretében építik majd, amelyben a versenyeztetés feltételeit is megszabják.
A Fudan építéséhez hasonlóan valósulhat meg a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak, valamint a paksi atomerőmű oroszok általi bővítése, amelyekhez szintén nem volt szükség nyílt tendereztetésre. Az új egyetem működtetése 2023 és 2027 között évi 100 milliárdba, azután pedig évente 15 és fél milliárd forintba kerülhet, amelyet már a magyar kormány reményei szerint a kínaiak állnának.
Az Orbán-kormány a kampusz építése érdekében feláldozta a budapesti Diákváros projektet, így
8-10 ezer, magyar egyetemen tanuló hallgató eshet el a korszerű tanulás és lakhatás lehetőségétől.
Botrányos befektetések
2017 januárjában kiderült, hogy
az Afrikai Unió etiópiai székházából éjjelente átmásolták egy kínai szerverre az adatokat.
Az épületben lehallgatókészülékek is előkerültek. A 200 millió dollárba került épületet a kínai állam ajándéknak szánta, ugyanis az építkezés költségeit teljes egészében biztosították.
A Kínai Állami Építőipari Vállalat tavaly az Amerikai Egyesült Államok feketelistájára került a kínai katonasággal való szoros kapcsolata miatt, amely a kiberkémkedést is felügyeli. A Világbank egy 2009-es útépítés esetén kartellezést állapított meg, emiatt pedig hat évre szankciókat vezettek be a vállalattal szemben.
Az állami vállalatot 2017-ben egy bahamai luxushotel elszálló költségei miatt perelték be, 2019-ben pedig a pakisztáni kormány szerint körülbelül 500 millió dollár tűnhetett el autópályaépítési projekt során kínai hivatalnokok zsebében. 2021 januárjában az ausztrál kabinet akadályozta meg, hogy a kínai vállalat felvásároljon egy ausztrál építőipari céget.
A Fudan Egyetem egyébként együttműködik a kínai hírszerzéssel. A felsőoktatási intézmény kínai elit káderképzőnek számít,
a hallgatók és a tanárok legalább negyede a Kínai Kommunista Párt tagja.
(444.hu nyomán)
