A magyartanároknak mondjuk nem tetszik, de kit érdekel?
Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le Maruzsa Zoltán csütörtökön a Kossuth Rádióban.
Az Emmi köznevelésért felelős államtitkára szerint
helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba,
de nem írók véleménye fog dönteni. Ezzel arra utalt, hogy a napokban Tóth Krisztina író, költő egy írása nyomán vita alakult ki arról, hogy Jókai Mór Az arany ember című regénye a nemi szerepek ábrázolása miatt legyen-e kötelező olvasmány.
Az államtitkár kitért arra is: tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (Nat), és
ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon.
De sietségre semmi ok, a magyar érettségi 2023-tól változik. Ekkor érvelni már nem kell majd a gyerekeknek, de Wass Albert életrajzát betéve kell tudniuk.
Ebben az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak majd a diákok. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket – tette hozzá.
A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint
80 évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben,
azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a „modernistáknak és a tradicionalistáknak” is megfelel.
A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre.
Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet.
Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel – hangsúlyozta Maruzsa.
(MTI)
