Folytatódik az ideológiai hadviselés az oktatásban.
Megújul a magyar nyelv- és irodalom érettségi, hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel, köztük Herczeg Ferenc is, aki a Horthy-korszak népszerű írója volt.
A Népszava megszerezte a részletes vizsgakövetelményeket, amelyek közt új tételként megjelentek a 20. századi határon túli magyar írók,
köztük Wass Albert.
A nyelvtörténet témakörében mér említésre sem méltatják a finnugor rokonságot, ahelyett a „magyar nyelv rokonságának hipotézisei” tétel került be.
A tervezetet február 24-ig véleményezhetik a szervezetek, amelyek megkapták, többek közt a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
A Magyartanárok Egyesületének nem küldték el a szervezetet.
Arató László, az egyesület elnöke azt mondta a lapnak:
az új vizsgamodell és a követelmények is múltközpontúak, ezzel akarják bebetonozni a tavaly elfogadott új Nemzeti Alaptantervet, amely ellen szakmai szervezetek már akkor is hevesen tiltakoztak.
„Az, hogy tíz életművet kell majd „megtanulni”, abba az irányba mutat, hogy a műcímek bemagolása fontosabb lesz az értő műolvasásnál. A korábbi hat szerző életművében sem lehetett rendesen elmélyülni”
— mondta Arató. A Herczeg Ferenc-életmű például egyáltalán nem is szerepelt az eddigi tananyagban, annak beemelését a szakember ideológiai gesztusnak tartja.
Olyan jelentős szerzők viszont mint Ottlik Géza vagy Kertész Imre, nem szerepelnek az új követelményrendszerben.
Emellett eltűnnek a gyakorlati szövegalkotási feladatok, mint például az érvelés, a vitaindító vagy a hivatalos levél írása, helyettük „műveltségi tesztfeladatok” lesznek.
Nagyobb hangsúlyt kapnak tehát a lexikális ismeretek, mint az értelmező képesség.
Arató szerint ez több évtizedes visszalépést jelent. Eltűnik az összehasonlító elemzés is, helyére a „témakifejtő esszé” lép, ami Arató László szerint egy olyan korszerűtlen feladattípus, amit egyszer már joggal kivettek az érettségi feladatok közül.
Az új érettségit felmenő rendszerben, 2023-tól tervezik bevezetni.
