Ez a pillanat is eljött.
A RBB (Radio Berlin Brandenburg)a magyarországi sajtószabadság helyzetéről szóló podcastjában először Váradi Júliával, a Klubrádió Pulitzer-díjas munkatársával beszélgettek a rádió körüli történésekről.
Az RBB műsorvezetője már a bevezetőben úgy értékelte, hogy a Klubrádió frekvenciájának elvétele Orbán Viktor rezsimjének egy további lépése annak a tervnek a végrehajtásában, hogy a kritikus hangokat elhallgattassák.
Váradi Júlia elmondta, hogy az interneten folytatják a műsorokat, és továbbra is jelen kívánnak lenni:
„Orbán nem számolt azzal, hogy a döntése, mint egy bumeráng visszacsap rá és a követőire”.
Elmondása szerint Orbánék azt hitték, hogy halálra tudják ítélni a rádiót, de nem ez történt, hanem még több hallgató kívácsi a klubrádióra,, mint eddig; olyanok is, akik csupán azáltal ismerték meg, hogy Orbán hírverést csinált neki azzal, hogy elvette tőle a frekvenciát, azaz nem hosszabbították meg a szerződést.
Ez az eljárásmód eddig példátlan. A kormány arra hivatkozott, hogy tíz év alatt két adminisztratív hibát követett el a rádió. Említett esetben egy dokumentumot kellett volna kitölteni arról, hogy milyen arányban szólt a műsorok között magyar, illetve külföldi zene.
Ez a dokumentum egyetlen napot késett a határidőhöz képest, így lehetett lekapcsolni a rádiót, holott a büntetés annak idején csupán 30.000 forint volt ugyanezért a hibáért.
Most a rádió közvetlen segítséget kér a hallgatóktól: a napokban színészek segítettek egy kisebb kampányt, amelynek hatására egyre több hallgató támogatja a rádiót.
Ami a hirdetéseket illeti, eddig nem volt szinte semennyi, a nagyobb cégek nem voltak „elég bátrak”, hogy hirdessenek — mondta Váradi, akinek reményei szerint az interneten is jól fog menni a rádió az úgynevezett támogatói heteknek köszönhetően.
Arra számítanak, hogy idén márciusban különösen sikeres lesz a támogatói kampány.
A német műsorvezető arról is kérdezte Váradit, hogy hogyan látja azt, hogy Orbán szóvivője Kovács Zoltán azt mondta az RBB-nek, hogy
„nincsen probléma a sajtószabadsággal, az egészet amerikai hatalmak találták ki és aki akar, az publikálhat.”
Erre példának a Telexet hozta fel, amely az Index struktúraváltásával indult és végső soron azt ír, amit akar.
Váradi szerint azonban a helyzet az, hogy ha ezeknek a médiumoknak nem lennének támogatói, akkor nem lehetnének jelen a piacon. A Telex is az olvasóktól kapott támogatást, miközben a kormány minden erejével azon volt, hogy az egykori index dolgozóit ellehetetlenítse.
Váradi szerint az Európai Unió szolidaritása ezen a területen eddig nem volt elegendő, most azonban az unió már kiáll a Magyarország sajtószabadsága mellett.
Ennek is köszönhető, hogy a Klubrádió eddigi frekvenciájáért vívott harcból kiszállt a két orbánista adó: Váradi szerint az uniónak köszönhető, hogy a frekvencia jelenleg üres és a Klubrádió lesz rá az egyetlen pályázó.
„Sokan keresik a valós információt, de sokan vannak azok is, akik nem is keresik, mert nem is tudják, hogy hol kéne objektív és valós információkat keresni”-fogalmazza meg a magyar sajtó egyik főproblémáját Váradi.
Ebben a helyzetben segíthet az is, hogy DW külföldön működő közszolgálati adó ismét elkezdene magyar nyelvű adást sugározni: mindez egyelőre a közösségi-médiacsatornákon történne.
Peter Limbourg a DW főigazgatója szerint azért kell most magyar nyelvű adás, amelynek sugárzása eddig nem számított a DW prioritásai közé, mert a sajtószabadság komoly veszélyben van.
„A független és kritikus médiát nyomás alá helyezi a kormány, és ezért itt az ideje újra magyar nyelvű adást sugározni”
–mondta.
Mivel a DW-t mint közszolgálati adót a német állam finanszírozza, a kérdés az, hogy milyen érdeke fűződhet Berlinnek a magyar nyelvű adáshoz.
Limbourg elmondása szerint a döntés a magyar nyelvű adások újraélesztéséről a csatorna autonóm döntése, a rádiótanáccsal megbeszélték ugyan, de nem a kormány döntése volt. Mindazonáltal a német kormány üdvözölte a döntést.
Az RBB műsorvezetője Orbánt és a magyar médiát Erdoganhoz hasonlította, ugyanis a DW törökül is sugároz; olyan tartalmakat, amelyeket a török állami médiában nem lehet megtalálni. Ennek Limbourg nem mond ellent:
tényszerű tudósítást ígér, realisztikus európai nézőpontot, emberi jogi- és kisebbségi kérdések tematizálását.
Összességében erősítenék a kapcsolatot Magyarországgal, és hosszútávon nem csak közösségi médiás tartalmakat csinálnának, és már március végétől saját magyar youtube-csatornát is indítanak.
Az eddigi visszajelzések pozitívak, és többek között a klubrádióval is lehetséges, hogy a jövőben együtt tudnak majd működni.
A DW-t mind Oroszországból, mind Törökországból azzal támadják, hogy amerikai háttérhatalmaknak dolgoznak, ugyanakkor Limbourg nem biztos benne, hogy Magyarországtól is egyből erre kell majd számítani, ugyanakkor ez nem is kizárható, hiszen Magyarország egyre inkább „önizolációba” menekült.
