Tíz év alatt háromszorosára nőtt a nyugdíjasszegénység.
Megtartotta a nyugdíjasok helyzetéről szóló konferenciáját Dobrev Klára pénteken. A DK EP- képviselője szerint 2022 után helyre kell állítani a kormányzat és nyugdíjasok közti párbeszédet, mert nem lehet tovább úgy viszonyulni az idősekhez, ahogy ezt a mostani kormány teszi 10 éve. Dobrev Klára szerint sokat elmond egy kormányról, hogy
az elmúlt 10 évben drámaian csökkent a nyugdíjasokra fordított pénz.
2010 előtt a GDP 10%-a körül költött a kormány, most ez 7%. Szerinte ez az oka annak, hogy azóta egyre többeket fenyeget az időskori elszegényedés.
Dobrev Klára úgy látja: a legnagyobb ütést az okozta, hogy a svájci indexálást nem állította vissza a kormány. Beszélt az EP-kampányban vállalt egyik ígértéről, az európai minimálnyugdíjról is. Emlékeztetett, hogy az EP elfogadta azt a dokumentumot, ami szerint el kell kezdeni a munkát az európai minimálnyugdíj bevezetése érdekében.
Dobrev Klára szerint 2022 után a demokratikus kormány elsődleges feladatának fogja tekinteni, hogy az országot és nemzetet egyben tartsa és szerinte ebben kiemelt szerepe jut az időskorúak megbecsülésének, mert ahogy fogalmazott: nincs több nyugdíjasnyomorúság.
Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakpolitikusa arról beszélt, hogyan nézne ki az igazságos, hosszú távon finanszírozható nyugdíjrendszer. Dávid Ferenc szerint
érdemben emelni kell a rendkívül alacsony, 28.500 forintos minimálnyugdíjat,
rugalmasabbá kell tenni a nyugdíjrendszert. Lehetővé kell tenni, hogy aki nehéz élethelyzetbe került, hamarabb mehessen nyugdíjba. Aki viszont nyugdíj mellett dolgozna, azt is támogatni kell. Dávid Ferenc szerint a munkavállalókat érdekeltté kell tenni az öngondoskodásban.
Hegyesiné Orsós Éva szerint a szociális biztonság alapját és gerincét a nyugdíj jelenti, ezért jelent hatalmas problémát, hogy 2010 óta megháromszorozódott a szegénységi küszöb alatt élő nyugdíjasok száma,
jelenleg mintegy 600 ezer ember kénytelen 100 ezer forint alatti nyugdíjból megélni.
A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke szerint kulcskérdés, hogy a nyugdíjasok hozzáférnek-e a minőségi egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, látják-e, hogy szükség van rájuk és munkatapasztalatukra a társadalomnak. Hegyesiné Orsós Éva arról is beszámolt, hogy sok nyugdíjas azért nem beszél a problémáiról, mert úgy érzik, úgysem történhet semmi változás, a nyugdíjasok tekintetében tehát nem csak a gazdasági növekedés, hanem a jólét, az életminőség javítása is elsődleges feladata lenne a mindenkori kormánynak.
Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat elnöke a nyugdíjas érdekérvényesítés lehetőségeiről és a nyugdíjasok legfőbb problémáiról tartott előadást, melyek között a kormány és a nyugdíjasok közötti párbeszéd hiányát emelte ki.
Mint fogalmazott: egy esetleges kormányváltás után az első feladatok között kell szerepelnie a kommunikáció visszaállításának, hiszen enélkül lehetetlen a nyugdíjasok problémáit közvetíteni a kormány felé. A MASZSZ elnöke emellett az ellenzéki pártok és a nyugdíjas szervezetek közötti összefogás, szélesebb együttműködés erősítését is fontos feladatnak nevezte.
Juhász László felszólalt a kormány átgondolatlan törvénykezése ellen is, amelyeknek rettenetes hatásai vannak a nyugdíjasokra, illetve fontosnak nevezte a svájci vagy vegyes indexáláshoz való visszatérést is.
Mayer Lajos, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Nyugdíjas Választmányának elnöke arról beszélt, hogy meg kell állítani azt a kormányzati gyakorlatot, hogy egyre kevesebbet költenek a nyugdíjakra. Szerinte vissza kell állítani a vegyes indexálást, be kell vezetni a nyugdíjplafont, mert a milliós nyugdíjak társadalmi feszültségeket okoznak. Ugyanakkor
elengedhetetlennek tarja a minimálnyugdíjak emelését.
Úgy látja: egy idősügyi ombudsmani hivatal megfelelő képviselete lehetne az időseknek.
Jankovics Györgyi, a NYOSZ elnöke arról beszélt, hogy a nyugdíjrendszer reformját a társadalom valamennyi rétegének el kell majd fogadni. Szerinte úgy kell megalkotni, hogy az mindenki helyzetén javítson, emellett tervezhető és átlátható legyen.
Hangsúlyozta a differenciált nyugdíjemelés fontosságát és egy többpilléres, időskori jövedelemrendszer bevezetését, amibe a munka után járó nyugdíj mellett a társadalmi bónusz és az öngondoskodás is helyet kapna.
Papp Katalin a nyugdíjak korrekciójának fontosságáról beszélt. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke szerint az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a korábbi években megállapított nyugdíjak. Szerinte az ország gazdasági állapota megengedte volna a korrekciót. Úgy látja, ez egy több éves folyamat lenne, de szerinte csak ezzel lehetne csökkenteni a nyugdíjak közti különbségekkel.
Dobrev Klára nyugdíjakról szóló konferenciáját >>ITT<< tudod megnézni.
