„Nem kellesz, de azért a pénzed jöhet!”
Orbán Viktor és a magyar kormány tavaly folyamatosan azon dolgozott, hogy a számára kedvezőtlen(nek tűnő), 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus terveit megfúrja. Ennek ellenére a kormány már 2020 decemberében kész tervekkel rendelkezett, hogy mire költi majd az EU helyreállítási alapjának pénzeit.
A magyar kabinet 2021 januárjában megküldte az Európai Bizottságnak a pénzek elosztásával kapcsolatos terveit, amelyről a kormánynak elvileg idén áprilisig teljes körű társadalmi vitát kell lefolytatnia. Vagyis sokkal inkább kellene, mert
bár már februárt írunk, nyoma sincs társadalmi vitának.
A kormány 5760 milliárd forintot tervez költeni az általuk kidolgozott programok megvalósulásáért. Az elosztás alapján Magyarországnak mindösszesen 2600 milliárd forintnyi támogatás jutna, emellett további 3600 milliárd forint értékű kedvezményes hitelt használhatna fel a magyar állam.
Bár Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány nem szorul hitelfelvételre,
a költési tervből jól látszik, hogy a kabinet az uniós hitel jelentős részét is igénybe szeretné venni a programjaihoz.
A helyreállítási alapból egyébként csak olyan célra használhatják fel a pénzeket az uniós kormányok, amelyek egybevágnak az EU céljaival a digitalizáció, a zöld gazdaság, valamint a klímaváltozás elleni harc terén.
A teljes, 5760 milliárd forintos keret negyedét, azaz körülbelül 1900 milliárdot közlekedésfejlesztésre szánhat a kormány. Összesen 1500 milliárd forintot költhet az alapítványi fenntartásba került egyetemek feltőkésítésére. Ezzel szemben csupán 950 milliárd forintot fordíthatnak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére,
ez a rendelkezésre álló keretnek mindössze egyhatod része.
A Demográfia alprogram részeként átfogó reformot kíván elindítani a kabinet, amelynek célja, hogy biztosítsa a családok számára „a megerősített intézményi és szociális hálót„. A kormány szerint ez furcsamód a gyermek- és ifjúsági táborok fejlesztésével érhető el.
A megértést segíti, hogy Orbánék már korábban kiszervezték a táboroztatást NER-közeli alapítványokba. Mostantól a kormányhoz közeli oligarchákhoz folyhat majd az uniós pénz táboroztatás céljából.
A Felzárkózó települések alprogramban a leghátrányosabb helyzetű 300 település fejlesztését tűzték ki célul. A program a gyermekszegénység felszámolását, a szociális és egészségügyi elmaradottság csökkentését, foglalkoztatottság növelését szeretné elérni az érintett helyeken.
A kórházi és szakorvosi ellátás fejlesztése többször is szerepel a tervek között. A digitalizáció is fontos szerepet játszik a kormányzati programokban, ennek célja a versenyképesség fejlesztése. A gigabitalapú hálózati infrastruktúra mellett a mesterséges intelligencia szerepét is kiemelték, ez utóbbi az oktatásban kaphat fontos szerepet.
A zöld közlekedésre a helyreállítási alap pénzeinek harmada menne. A program részeként olyan üdvös célok valósulhatnának meg, mint az országos és városi kötöttpályás közlekedési módok — köztük a vasút, villamos, valamint HÉV-vonalak — fejlesztése.
A programban a környezetbarát buszok beszerzése is fontos ötletként szerepel. Akár a fővárost elkerülő, elsősorban teherforgalmat ellátó V0-vasútvonal is kiépülhetne a program részeként — elsősorban NER-közeli vállalkozók által.
(Népszava nyomán)
