Azért a Fővárost kicsit kutyázták.
13 pontos javaslatcsomagot tett nyilvánossá a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara a bajba jutott vendéglátó és turisztikai kis- és közepes vállalkozói szektor megmentésére.
A BKIK közli, hogy összehangolt kormányzati, önkormányzati és vállalati cselekvési program szükséges, mert a járvány miatt bezárni kényszerült vállalkozások már nem várhatnak tovább. Hozzáteszik:
tavaly októberben javaslatot tettek egy 50 milliárd forintos Budapesti Válságkezelő Alap felállítására, melynek első lépése egy 25 milliárdos alap létrehozása lett volna a Fővárosi Önkormányzattal közösen. Szerintük ez azért nem valósulhatott meg, mert
a politikai vitákon nem sikerült felülemelkedni.
A BKIK álláspontja szerint Budapesten egy a Székesfehérváron a közelmúltban bejelentett intézkedéscsomaghoz hasonló összefogás eredményre vezethet.
A javaslatcsomag kidolgozásához a székesfehérvári példát vették alapul.
Ennek alapján javaslataik a Fővárosnak a következők:
- A BKIK jelenleg dolgozik a budapesti önkormányzatok (a főváros és a 23 kerület) által már életbe léptetett válságkezelő intézkedések összegyűjtésén és könnyen elérhető formában történő publikálásán. Már a nyilvános adatok összegyűjtése alapján látható, hogy nagyon nagy eltérések vannak az egyes kerületek között.
- Javasoljuk a kerületi gyakorlatok harmonizálását, egymás intézkedéseinek és jó gyakorlatainak az átvételét. Javasoljuk minden budapesti önkormányzati tulajdonban lévő kisvállalkozó által üzemeltett vendéglátóhely teljes bérleti díját 2020. november 1-től a korlátozások végéig visszamenőleg elengedni.
- Minden budapesti kerületi önkormányzat engedje el a teljes 2021-es évre a közterületfoglalási díjat azon vendéglátóhelyek számára, amelyeket a válság által leginkább érintett vállalkozó üzemeltet.
- Ugyancsak Székesfehérvár mintájára javasoljuk a Budapesti Válságkezelő Alapot felállítani 500 millió forint fővárosi és 500 millió forint kerületi forrásokból, amelybe a kisvállalkozói iparűzési adókedvezménnyel élni nem kívánó budapesti vállalkozások a megtakarított összeget vagy a válság ellenére jól prosperáló, és a többi vállalkozással szolidaritást vállaló vállalkozók adományukat befizethetik akár konkrét megsegítendő válság sújtotta kisvállalkozást is megnevezve.
- A válság által sújtott saját tulajdonú helyiségben szolgáltató kisvállalkozások számára az építményadó befizetésének határidejét bárminemű szankció nélkül az év végére kitolni.
- A budapesti önkormányzatokat a fenti javaslatok végrehajtása esetén terhelő és a kisvállalkozói iparűzési adókedvezmény nyújtásából eredő kiesések esetleges kompenzálására javasoljuk a kormánnyal történő egyeztetések mihamarabbi megkezdését.
A kormánynak az alábbiakat javasolják:
- A bértámogatások kiterjesztése a vendéglátáshoz és turizmushoz kapcsolódó és hasonlóan rendkívüli mértékben sújtott üzletágakban tevékenykedő vállalkozások részére (pl.: idegenvezetők, személyszállítók stb.)
- A bértámogatások kifizetése során a köztartozások miatti NAV visszatartási jog felfüggesztése.
- NAV végrehajtások felfüggesztése
- A jelentős bevétel kieséssel sújtott katás vállalkozók havi tételes adójának 50%-ának elengedése.
- Egy „SOS Válságtúlélő és Újraindulási” azonnali hitelprogram kidolgozása (például a KAVOSZ-szal közösen új Széchenyi kártya termékek), mint fedezet nélküli kis összegű gyorshitelek, könnyített fedezettel magasabb összegű gyorshitelek.
Az üzleti szférának pedig az alábbi feladatai lennének javaslataik szerint:
- Az üzleti célra kiadott ingatlanok esetében a bérbeadó adjon a visszaeséssel arányos bérleti díj engedményt a válság sújtotta bérlőknek.
- A kormány, tekintettel a vészhelyzetre, rendelettel szabályozhatja a köz- és magánszféra ingatlanbérbeadását a válság sújtotta szektorok kis- és középvállalkozói részére, oly módon, hogy a nyitás utáni legalább három hónapos időszakra is kedvezmény adását írja elő.
A BKIK hozzáteszi: szükség esetén segítenek kidolgozni a fenti javaslatokhoz tartozó akcióterveket.
(kiemelt kép: koronavirus.gov.hu)
