Átverte a kormány a tanárokat: A fertőzöttek többsége nem kapta meg a teljes fizetését

Részletes felmérést közölt a PSZ és a 21 Kutatóintézet.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóintézet kedden hozta nyilvánosságra azt a közösen végzett felmérését, amelyben 1269 pedagógus vett részt, az adatokból pedig többek között kiderült:

a tanárok 19 százaléka esett át a koronavírus-fertőzésen, a megkérdezettek közel fele fáradtnak érzi magát, és a válaszadók mindössze 10 százaléka állította azt, hogy teljesen biztonságban érezte magát a járvány második, őszi hulláma alatt.

A felmérés során ugyanis főként arra voltak kíváncsiak, hogy a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók mennyire tartják hatékonynak az előírt járványügyi intézkedéseket, azokat hogyan tudják a munkájuk során megvalósítani, mit gondolnak a digitális oktatásról, illetve milyen az egészségügyi és lelkiállapotuk.

Az online kérdőívet Galgóczi Eszter és Fényes Csongor a kutatóközpont elemzői értékelték.

Oltási hajlandóság és fertőzöttségi adatok a pedagógusok körében

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan
elkapta a koronavírust, illetve az adatokból kiderült az is, hogy a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban.

Azokban az intézmény típusokban fertőződtek meg nagy arányban az oktatók, ahol 2020 őszén
változatlanul hagyományos tanrendben zajlott az oktatás.

Forrás: Pedagógusok Szakszervezete – 21 Kutatóintézet

A koronavírussal fertőzött pedagógusoknak azonban saját bevallásuk szerint mindössze 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, mialatt táppénzre szorultak.

Holott a kormány képviselői, így többek közt Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter szeptemberben ígéretet tett arra, hogy a koronavírusos és a karanténban lévő tanárok is száz százalékos táppénzre jogosultak. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig arról beszélt, minden olyan tanár megkapja a 100 százalékos táppénzt, aki bizonyítani tudja, hogy a munkahelyén fertőződött meg.

A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezt az ősz folyamán több alkalommal is kifogásolta, decemberben pedig azt is kijelentették, sok pedagógus azért nem hajlandó koronavírustesztet végezni, mert nem szeretnének kiesni a munkából, és ezzel elesni a fizetésük 40 százalékától.

Ezt bizonyítja az is, hogy miközben a megkérdezettek 83 százaléka szükségesnek tartotta a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi arány ennél alacsonyabb, 72 százalékos volt.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke ezzel kapcsolatban a szakszervezet online sajtótájékoztatóján elmondta, a januári teszteléseket nem az intézményekben tartották meg, és akadt olyan kollégájuk, akinek 60-70 kilométert kellett volna utaznia a tesztelés helyszínére. Totyik szerint sok tanárt visszatartott az is a részvételtől, hogy aggódtak a táppénz kifizetése miatt.

Kiderült az is, a pedagógusok 43 százaléka beadatná a koronavírus elleni védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36%) billeg a kérdést illetően, minden ötödik válaszadó (21%) nem kívánja beadatni a vakcinát. Oltásellenességről, ahogy tömeges elzárkózásról ugyanakkor nem beszélhetünk a pedagógusok körében. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy
sokak egyszerűen még nem döntötték el, hogy beadatják-e a vakcinát.

A felmérés során arra is rákérdeztek, az őszi hullám során a pedagógusok mennyire érezték biztonságban magukat: a válaszadók mindössze 10 százaléka állította azt, hogy teljesen biztonságban érezte magát,

a válaszadók ötöde (22%) viszont egyáltalán nem érezte magát biztonságban a járvány második hulláma alatt.

Tapasztalok a digitális távoktatás időszakáról

A felmérés rávilágított arra is, hogy elsősorban azok a tanárok támogatják a hagyományos oktatást, akik az első és második hullám alatt is bejártak az iskolákba tanítani. Eszerint a megkérdezettek többsége (56%) hagyományos tanrendben oktatna idén tavasszal is, a teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, meg a hibrid oktatást a válaszadók negyede végezné.

A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel. Ugyanakkor a felmérésből kiderült, hogy leginkább az idős pedagógusok szembesültek azzal, hogy digitális kompetenciái hiányában munkájukat nem tudják kellő szinten ellátni.

Így míg a fiatal (18-29 éves) oktatók 86 százaléka maradéktalanul el tudta látni a munkáját a digitális oktatás során, addig a 60 év felettiek mindössze 26 százaléka állította ugyanezt magáról.

A pedagógusok 55 százalékának adódott olyan számítástechnikai/informatikai problémája a digitális távoktatás időszaka alatt, amelyet egyedül nem tudott megoldani. Ebben az esetben a legtöbben a kollégáktól, illetve családtagoktól, barátoktól kértek segítséget, esetleg az online fórumokon próbáltak tájékozódni, és mindössze az esetek 19 százalékában fordultak a munkáltatóhoz segítségért.

A digitális oktatás időszaka ugyanakkor nemcsak munkájukban nehezítette a pedagógusokat, hanem mentális állapotukat is nagyban befolyásolta:

azok az oktatók, akik ősszel és tavasszal is az online platformokon oktattak, 49 százalékuk érzi kimerültnek, 22%-uk fásultnak és 22 százalékuk meggyötörtnek magát. A pedagógusok másik fele, 48 százalékuk viszont azt mondta, hogy frissnek érzi magát.

A szakközépiskolákban volt a legnehezebb az átállás a digitális oktatásra

A felmérésben rákérdeztek arra is, az oktatók hogyan ítélik meg, a diákok mekkora sikerrel tudtak
bekapcsolódni a digitális oktatásba. A válaszokból kiderült, leginkább a szakközépiskolákban

a diákok felének és a szakiskolákban tanuló diákok 37 százalékának okozott nehézséget az, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez.

Ezzel szemben a gimnazista diákok igazodtak a legkönnyebben a digitális távoktatáshoz, háromnegyedük apróbb problémákkal, de át tudott állni a digitális oktatásra.

A digitális oktatás időszaka ugyanakkor keveseknek hozta meg a kedvét, hogy a járvány után több digitális
eszközt használjon oktatása során: 27 százalékuk a járvány után is használna több digitális eszközt, 48 százalékuk visszatérne a járvány előtt megszokott oktatási formához, a megkérdezettek negyede viszont még kevésbé szeretne bármilyen online platformot alkalmazni, ha visszatérnek az iskolákba.