Egymillió dózist vásárol belőle a magyar kormány.
Orbán Viktor a reggeli interjújában megerősítette, amit Gulyás Gergely is elmondott tegnap esti online sajtótájékoztatóján: egymillió dózist vásárolnak a Sinopharm kínai vakcinából. Mielőtt azonban elkezdhetnének vele oltani, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézetnek még engedélyt kell adnia a vakcina használatára.
Orbán ismételten brüsszeli bürokratákra hivatkozott a vakcinahiány kapcsán, ezzel magyarázva, hogy a kormány saját kézbe vette a vakcinabeszerzést. Az unióban előzetesen arról született megegyezés, hogy a vakcinabeszerzés és elosztás Európában egységesen fog történni: a kínai vakcina használata ezzel szembemegy.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a Sinopharm vakcina hatástalan vagy veszélyes lenne, azonban biztosak semmiben sem lehetünk, hiszen a kínai kormány nem ad ki információt a vakcináról, azaz a kísérletek dokumentációja sehol sem lelhető fel és más országok klinikai kísérleteinek eredményeire kell hagyatkoznunk.
Fontos azonban tisztázni, hogy két kínai oltóanyagfejlesztő van, és nem mindegy, melyikről beszélünk:
a Sinopharm vakcina kínai állami fejlesztés, a Sinovac pedig szintén kínai, de magáncég által előállított oltóanyag.
Az igazán komoly problémák az utóbbival kapcsolatosan merültek fel: a Sinovac fejlesztői azt állították, hogy vakcinájuk 78%-ban hatásos, azonban harmadik fázisú klinikai kísérletek során, melyeket Brazíliában végeztek, csupán 50%-ban bizonyult hatásosnak.
Magyarországra azonban nem ez a vakcina érkezik, hanem a másik: ezzel világszerte már 20 millió embert oltottak be. Kínában már a klinikai kísérletek befejezése előtt beoltottak vele egymillió embert, annak ellenére, hogy a nemzetközi hatóságok ezt élesen kritizálták.
Ennek során az derült ki, legalábbis a kínaiak számára, hogy a Sinopharm vakcina hatékonysága 79%-os.
Az Egyesült Arab Emirátusok elsőként hagyta jóvá a Sinopharm vakcinát és már oltanak is vele, de Marokkóban és Peruban is jóváhagyták; Pakisztán is ezt szándékozza majd rendelni.
Maga a vakcina úgynevezett első generációs vakcina, ami annyit jelent, hogy a legrégebben kifejlesztett technológiával készül. Ez az elölt vírusok használatán alapul.
A technológia hatékony és a mai napig is ilyen típusú vakcinából létezik a legtöbb. A Magyarországon engedélyezett Pfizer-BionTech és Moderna vakcinák harmadik generációs, mRNS alapú oltások, de az AstraZenaca és a Szputnyik V. is harmadik generációsak, bár ezek nem mRNS, hanem adenovírus technológiával készültek.
A Sinopharm vakcinával várhatóan nem a hatékonysága lesz a legnagyobb probléma, hanem az általános bizalmatlanság Pekinggel szemben.
A napi.hu megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint
a magyaroknak csupán egy százaléka oltatná be magát a kínai vakcinával.
Valamivel nagyobb bizalmat kapott az orosz Szputnyik V. vakcina 2%-kal, de a legtöbb megkérdezett a Pfizer-BioNTech vakcinát választaná.
Az ahhoz sokban hasonlító Moderna oltóanyagot egyelőre kevesen választanák, de ennek az lehet az oka, hogy nem sokat hallottak róla mind ez idáig.
Kínával és ezáltal az onnan származó oltással szemben azért is magas fokú a bizalmatlanság, mert egészen mostanáig Kína elzárkózott attól, hogy beengedje a WHO, Világegészségügyi Szervezet kutatóit az országba, hogy vizsgálják az új típusú koronavírus eredetét.
Több mint egy évvel a vírus megjelenése után, a kínai kormány most 13 szakembernek engedélyezte, hogy a kínai kutatókkal együtt a vírus eredetének nyomába eredjenek. Ez akár több évet is igénybe vehet és eközben a kínai kormány ahhoz a narratívához tartja magát, hogy a vírus nem Kínából indult.
Vuhanban, ahonnan a világjárvány elindult, a kínai hatóságoknak van egy laboratóriuma, amelyben koronavírusokat kutattak, a járvány előtt is. Ide a WHO kutatói nem mehetnek be, így igazán nem mondható el a kínai hatóságokról, hogy túlságosan együttműködőek lennének a nemzetközi szervezettel.
