A véleménynyilvánítás szabadsága állt a közbiztonsággal szemben.
A Twitter végleg letiltotta Donald Trump leköszönő amerikai elnököt. Trump egész elnöksége alatt aktívan használta a platformot és a választásokat követően ott buzdította híveit, hogy ne fogadják el az eredményeket. A Twitterről azt követően tiltották le végleg, amikor közölte, hogy nem fog részt venni Joe Biden beiktatásán.
A Capitolium megszállását követően Trumpot szinte az összes közösségi médiaplatform ideiglenesen vagy végleg letiltotta. A Parler, amely ezt a lépést nem tette meg, pedig az Apple és a Google tiltásának, valamint végül az Amazon webhosting szolgáltatása kikapcsolásának köszönhetően elérhetetlen, azaz gyakorlatilag megszűnt.
Ellenzők a történteket „cenzúraorgiának” nevezték, de még maga Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója is elbizonytalanodott az eddig példátlan tiltások kapcsán.
Dorsey tweetek sorozatában próbálta meg értelmezni a történteket, és egyben magyarázatot adni Trump tiltására. „Úgy gondolom, hogy ez volt a helyes döntés a Twitter számára”-mondta.
Ugyanakkor Dorsey azzal magyarázta mindezt, hogy „a különleges és tarthatatlan körülmények arra kényszerítettek minket, hogy a közbiztonságra fókuszáljunk.”
A lépés következtében az online politikai diskurzus fragmentálódott és sokan más csatornákra mentek át, miközben felmerült a kérdés, hogy hogyan hozhat ilyen horderejű, politikai következményekkel járó döntést egy magáncég igazgatója.
Maga Dorsey is érzi ennek a súlyát: úgy látja, hogy az adott pillanatban szükség volt a cenzúrára, ugyanakkor hosszú távon ez „destruktív lenne a nyílt internet nemes céljaira és eszméire nézve”.
Bárkinek az elhallgattatása „limitálja a dolgok tisztázásának, a jóvátételnek és a tanulásnak a lehetőségét”-mondta Dorsey.
Angela Merkel, Manfred Weber és további uniós politikusok is aggodalmukat fejezték ki a tech-cégek hatalmát illetően és az uniós szabályzás reformját sürgették.
