Jó pénzért cserébe átmenetileg kibékült a magyar kormány a Norvég Alappal

Mindig jó, ha pénz áll a házhoz.

Együttműködési megállapodást írt alá december 21-én a magyar és a norvég kormány. Az EGT és Norvég Alapok 2014 és 2021 közti finanszírozási időszakáról szóló megállapodás értelmében

a magyar kormány hozzávetőlegesen 77 milliárd forintnyi euróban részesül.

Ezen forrásból 2024 áprilisáig lehet fejlesztéseket megvalósítani. Az Európai Gazdasági Térség tagjaként a norvég kormány 15 európai uniós tagállamnak nyújt felzárkóztatási támogatást.

14 tagállammal már korábban megállapodtak a norvégok, Magyarországgal azonban már évek óta elhúzódtak a tárgyalások különböző konfliktusok miatt.

Ennek oka, hogy a civil pénzeket kezelő Ökotárs Alapítvány és konzorciumai ellen lejárató hadjáratba kezdett a magyar kormány az előző ciklusban.

A magyar kabinet szerint szabálysértéseket követett el az Ökotárs, továbbá azt is sérelmezték, hogy ellenzéki pártoknak is juttattak pénzeket. A kormány a NAV-ot, a rendőrséget, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és egyéb rendvédelmi szerveket is bevetett a norvég alap ellen, azonban semmilyen szabálytalanságot nem találtak a nyomozók.

Az eset következményeképpen a magyar kormány kezébe kívánta ragadni a civil pénzek elosztásának lehetőségét. A norvégok értelemszerűen — lévén, hogy saját alapítványukról van szó — nem egyeztek bele a kérésbe, ezért a pénzek kifizetését is felfüggesztették.

A mostani döntéssel a norvég pénzek mindössze töredéke megy a civileknek — körülbelül 4 milliárd az összesen rendelkezésre álló 77 milliárd forintból. A maradék több mint 70 milliárdról a kormány rendelkezhet — ezen pénzeket többek között például klímavédelemre, gazdaságfejlesztésre vagy a romák felzárkóztatására költhetik.

A döntés azonban nem jelenti azt, hogy a pénzeket biztosan megkapja majd kormány. Bár mindkét fél tett engedményeket, a pályázati kihívásból kiderül, hogy lehet még olyan konfliktus a közeljövőben, ami veszélyeztetheti a kifizetéseket.

Az EGT és a Norvég Alapok civil pénzeinek kifizetéseiért a 2009-2014-es ciklusban az Ökotárs, az Autonómia Alapítvány, a DemNet és a Kárpátok Alapítvány alkotta konzorcium volt felelős. A 2014 és 2021 közötti ciklus kifizetéseiért a jövőben is csak konzorciumok felelhetnek, február 15-ig lehet a pályázatra jelentkezni.

Az alapkezelő konzorcium tagjainak függetlennek kell lennie az ország kormányától, a finanszírozásért pedig továbbra is a donorországok által felügyelt Finanszírozási Mechanizmus Iroda fog felelni. A bizottság, amely a pénzalapokat kezelő konzorciumról dönt, a donorországokból és Magyarországból is delegál képviselőket a döntéshez.

Ilyenre korábban nem volt szükség, és jelenleg csak Lengyelországban van érvényben a magyarhoz hasonló rendszer. Máshol kizárólag a donorországok dönthetnek a támogatásokat felügyelő konzorciumokról, itthon és a lengyeleknél viszont konszenzus szükséges ehhez — utóbbi országban azonban ha másodjára sem születik konszenzuális megegyezés, a donorországok dönthetnek a pénzek elosztásáról.

A norvég kormány jelezte a magyar kabinetnek, hogy amennyiben nem születik döntés a pénzek elosztásáról, Magyarország bukhatja a teljes, 214 millió 600 ezer eurós támogatási keretet. A norvégok kikötötték, hogy nem vethető ki bevándorlási különadó a pénzekhez, és nem lehet civilellenes törvények hatálya alá vonni a pénzek kifizetését.

Ennek ellenére a kormánytól nem kellett nagyot engednie, ugyanis előbbi határozataihoz eddig sem nagyon tartotta magát. A “Brüsszel-ellenes” megnyilatkozások azonban nagyban hozzájárulnak kommunikációs szempontból napirendjük fogyaszthatóságához és relatív politikai sikereikhez.

(Magyar Narancs nyomán)