Szakértők: Lázár János őrült multiellenes javaslatával mindenki csak rosszul járhat

De leginkább a vásárlók.

Lázár János december elején nyíltan multiellenes politikát hirdetett a magyar élelmiszeripar megmentése és feltámasztása érdekében a kiskereskedelmi áruházláncokkal szemben.

A Népszava utána járt, milyen következményekkel járna, ha a kormány elfogadná a kormánybiztos javaslatát, ami gyakorlatilag kiszorítaná az országból az olyan üzletláncokat, mint a Lidl, Aldi vagy a Tesco.

Mint a legtöbb esetben, az első számú vesztesek most is a fogyasztók lennének,

mellettük az agrártermelők és feldolgozók is rosszul járnának. A portál több szakértőt is megkérdezett a témában, akik egyetértettek abban, hogy csak hatalmas kormányzati támogatással lehetne átvenni a gigavállalatok helyét a 2000 milliárdos kiskereskedelmi piacon. Jelenleg azonban úgy tűnik, erre egy magyar szereplő sem lehet igazán alkalmas.

A kormány korábban több alkalommal is beleállt a külföldi láncokba: korábban a plázastop és a vasárnapi zárvatartás is ellenük irányult, idén májustól pedig még különadóval is sújtották ezeket a cégeket. A tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből – a tervezett 36 milliárd helyett –

közel 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek.

Dávid Ferenc közgazdász elmondta, Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a multikkal maximum egy van. Ám kétséges, hogy az rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót. Hozzáteszi, Lázár javaslata egyértelműen kiiktatná a versenyt, ami pedig értelemszerűen áremelkedést hozna, ezt pedig

kizárólag a vásárlóknak kellene megfizetniük,

de a hazai termelőknek sem tenne jót. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy ezek a cégek a közelmúltban sok ingatlanfejlesztést hajtottak végre, a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, és szerinte nincs is olyan magyar beruházó, aki képes lenne ezeket fenntartani. Hozzáteszi, ezektől csak veszteséggel szabadulnának az érintett cégek.

Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó szerint a javaslat irracionális, hiszen a magyar élelmiszerláncok az utóbbi időben rengeteg támogatást kaptak az államtól és még így sem tudtak felérni a multik szintjére.

(Népszava nyomán)