Új információkat hoztak nyilvánosságra magyar virológusok.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának dolgozói Facebook-poszttal jelentkeztek, amelyben ismertették a Pfizer által gyártott koronavírus-vakcináról jelenleg elérhető adatokat. A bejegyzésben aktuális információkat közöltek az oltóanyag tulajdonságairól, valamint esetleges mellékhatásairól.
A bejegyzés tanúsága szerint a vakcina mRNS, azaz a hírvivő RNS molekulán alapuló oltóanyagok közé tartozik. Ez a molekula bejut a lipid nanorészescskékben utazva a sejtek sejtmagon kívüli részébe.
„{A} szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejt működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.” — olvasható a posztban.
A kutatók kifejtették azt a tényt, amelynek ellenkezőjére hivatkozva terjesztik nézeteiket a vakcinaellenesek.
A virológusok szerint „a közhidelemmel ellentétben” nem lehetséges a génbeültetés, ugyanis nem jut be a molekula a sejtmagba.
A klinikai vizsgálatokban mindösszesen 43 548 fő vett részt, közülük 21 720 Pfizer-vakcinát, míg 21 728 személy placebo-készítményt, azaz olyan oltóanyagot kapott, amely nem tartalmaz hatóanyagot. A vakcinákat izomba adták, majd 21 nappal az első adagot követően megismételték az oltást.
A vizsgálatokban 16 éven felüli személyek vettek részt. Jelenleg 2 hónapos időszakot vizsgáltak, azaz a vakcinák ennyi ideig biztosan, de nagy valószínűséggel hosszabb ideig is védettséget adnak.
A vizsgálatok a mellékhatásokra is kiterjedtek.
Az oltási hely duzzanata, illetve pirosodása csak alacsony százalékban volt tapasztalható, míg az oltási hely rövid időtartamú fájdalmát azonban gyakran érzékelték.
A fejfájást, a hidegrázást és a lázat a placebo készítményekhez képest gyakrabban tapasztalták,
ezek azonban mindegyik esetben elmúltak.
Enyhe allergiás reakció, mint például a duzzanat vagy a bőrpír a 16 és 55 év közti korosztály esetében gyakrabban fordult elő, valamint a második dózis után nagyobb eséllyel volt jellemző.
Az első dózis beadása után 12 nappal már elkezdett kialakulni a védelem.
A második adagnyi vakcina beadása után már 95%-os hatékonyságú védelmet állapítottak meg a kutatók.
A hatékonyság nemektől, korcsoporttól, etnikumtól és egyéb jellemzőktől függetlenül minden esetben 90 és 100% között mozgott, tehát megállapítható, hogy ezen egyedi jellemzők nem befolyásolták a hatékonyságot.
Az oltóanyag mindezek alapján biztonságosnak bizonyult.
(Virológia Pécs nyomán)
