Előkerült a négy oldalas dokumentum.
Szerdán a Bloomberg szellőztette meg, hogy kiegyezésre jutott Lengyelország és Magyarország a német soroselnökséggel a vétó ügyében. A megegyezés részletei eddig nem voltak világosak, az viszont kiderült, hogy a megegyezés értelmében a jogállamisági mechanizmus nem változik, de az alkalmazását befagyasztják.
Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki ezt követően az európai bíróságon támadhatja meg a törvényt, és amíg ott nincs ítélet – azaz legkésőbb 2022 közepéig – addig nem használják a jogállamisági rendeletet.
A négy oldalas javaslatot – amelytől most az unió hétéves költségvetése és a koronavírus-járványt követő helyreállítási alap is függ – a csütörtökön kezdődő EU-csúcson terjesztik a tagországok elé.
A HVG-nek sikerült még ezt megelőzően elolvasnia a dokumentumot, amely állításuk szerint „egyfajta értelmezése a jogállamisági jogszabálytervezetnek”, amelyben mindössze az alkalmazhatósággal kapcsolatos feltételeket rögzítettek, illetve néhány elemet hangsúlyoznak.
Ezek közül a leglényegesebb változás az, hogy
a jogállamisági feltételrendszer január 1-jétől lép életbe, azonban nem fogják alkalmazni.
A tagállamok ugyanis megvárják azt, hogy a bíróság kimondja, az valóban összhangban van az uniós joggal.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint az ilyen jellegű per időtartama normál eljárásban másfél-két év, gyorsított eljárásban viszont 4-6 hónap alatt is születhet ítélet. A gyorsított eljárás elrendelése viszont nagyon ritka, arra csak nyomós okból kerül sor – írja a lap.
A németek javaslata emellett tartalmazza azt is, hogy az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is védeni kell a korrupciótól, a csalástól és az összeférhetetlenségtől.
„A feltételességi mechanizmus alkalmazása a rendelet alapján objektív lesz (tisztességes, pártatlan és tényalapú), biztosítja a tagállamok számára a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő bánásmódot.”
Kiemelik továbbá azt is, hogy „a jogsértések és az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie„. Azaz, mindössze a jogállamiságot megsértésére vonatkozó megállapítás nem elég a mechanizmus elindításához.
A HVG megjegyzi, az EU 2021-27-es költségvetését feltehetően nem fogja nagyban érinteni az, ha Orbánék valóban bíróságra viszik az ügyet és emiatt egy-két évet csúsznak a kifizetések, hiszen az ezzel kapcsolatos pályázatok kiírása, megpályázása és elbírálása is nagyjából ennyi időt ölel fel.
A Next Generation alapnál viszont szorosabbak a határidők, hiszen tekintve, hogy azok a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kívánják helyreállítani, a pénzek nagy része a következő két évben hívható le.
(HVG nyomán)
Kapcsolódó cikkünk:
https://nyugatifeny.hu/2020/12/09/orban-ma-este-hattertargyalasok-holnap-reggel-partraszallas-video
