Kiderült: Erről szól Orbánék alkuja a németekkel

Előkerült a négy oldalas dokumentum.

Szerdán a Bloomberg szellőztette meg, hogy kiegyezésre jutott Lengyelország és Magyarország a német soroselnökséggel a vétó ügyében. A megegyezés részletei eddig nem voltak világosak, az viszont kiderült, hogy a megegyezés értelmében a jogállamisági mechanizmus nem változik, de az alkalmazását befagyasztják.

Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki ezt követően az európai bíróságon támadhatja meg a törvényt, és amíg ott nincs ítélet – azaz legkésőbb 2022 közepéig – addig nem használják a jogállamisági rendeletet.

A négy oldalas javaslatot – amelytől most az unió hétéves költségvetése és a koronavírus-járványt követő helyreállítási alap is függ – a csütörtökön kezdődő EU-csúcson terjesztik a tagországok elé.

A HVG-nek sikerült még ezt megelőzően elolvasnia a dokumentumot, amely állításuk szerint “egyfajta értelmezése a jogállamisági jogszabálytervezetnek”, amelyben mindössze az alkalmazhatósággal kapcsolatos feltételeket rögzítettek, illetve néhány elemet hangsúlyoznak.

Ezek közül a leglényegesebb változás az, hogy

a jogállamisági feltételrendszer január 1-jétől lép életbe, azonban nem fogják alkalmazni.

A tagállamok ugyanis megvárják azt, hogy a bíróság kimondja, az valóban összhangban van az uniós joggal.

Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint az ilyen jellegű per időtartama normál eljárásban másfél-két év, gyorsított eljárásban viszont 4-6 hónap alatt is születhet ítélet. A gyorsított eljárás elrendelése viszont nagyon ritka, arra csak nyomós okból kerül sor – írja a lap.

A németek javaslata emellett tartalmazza azt is, hogy az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is védeni kell a korrupciótól, a csalástól és az összeférhetetlenségtől.

“A feltételességi mechanizmus alkalmazása a rendelet alapján objektív lesz (tisztességes, pártatlan és tényalapú), biztosítja a tagállamok számára a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő bánásmódot.”

Kiemelik továbbá azt is, hogy “a jogsértések és az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie“. Azaz, mindössze a jogállamiságot megsértésére vonatkozó megállapítás nem elég a mechanizmus elindításához.

A HVG megjegyzi, az EU 2021-27-es költségvetését feltehetően nem fogja nagyban érinteni az, ha Orbánék valóban bíróságra viszik az ügyet és emiatt egy-két évet csúsznak a kifizetések, hiszen az ezzel kapcsolatos pályázatok kiírása, megpályázása és elbírálása is nagyjából ennyi időt ölel fel.

A Next Generation alapnál viszont szorosabbak a határidők, hiszen tekintve, hogy azok a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kívánják helyreállítani, a pénzek nagy része a következő két évben hívható le.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó cikkünk:

Orbán: Ma este háttértárgyalások, holnap reggel partraszállás (+videó)