Nagyobb a gond, mint hinnénk.
Egyes kereskedelmi szereplők már idén márciusban – amikor az euró elérte a 335 forintot – tárgyalásokba kezdtek a bevásárlóközpontokkal a bérleti díjak enyhítéséről. Az euró árfolyamán csak tovább rontott a koronavírus-járvány, a forint gyengülése pedig sorozatos mélypontokat ért el.
„A magyar tulajdonú kereskedelmi cégeknek ez komoly anyagi krízist jelentett, hiszen árbevételüket forintban realizálják, miközben a beszerzéseikért és a bérgyártásért euróban vagy dollárban fizetnek. A plázák körülbelül 50 százaléka a bérleti díjakat és az üzemeltetési költségeket is euróban fizeti” – mondta el Csordás Norbert a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesületének szóvivője a Napi.hu-nak.
A tavaszi korlátozások idején az illetékes minisztérium elé került egy javaslat, amely úgy igyekezett volna védeni a bérlőket, hogy a tulajdonosokat kollektíven a bérleti díj – megállapodás híján – 50, más esetben 90 százalékos elengedésére kötelezte volna. De megtiltotta volna a veszélyhelyzet ideje alatt a bérleti szerződések felmondását és a bérleti biztosítékok bérbeadó általi lehívását is.
Ezt a szabálytervezetet azonban a kormány nem fogadta el.
Így keletkezett egy jogrés, amely rábízta a bérlőkre és a bérbeadókra, hogy a díjakról egyénileg egyezzenek meg.
Nagyon eltérő egyezségek születtek, amik a kormányzati támogatást nem pótolják, és csak annyi segítséget, enyhítést adnak a bérlőknek, hogy azok ne menjenek csődbe – de ez így sem jelent végleges megoldást.
A kkv-k esetén az elmúlt hónapokban a kedvezmények ára az volt, hogy a bevásárlóközpontok változatlan feltételekkel meghosszabbították a bérleti szerződéseket, némelyik egységnél pedig még emelték is a bérleti díjakat, hogy ne változzon nagyban a házak és befektetések értéke.
A plázázás mint fogalom viszont a járvány miatt megszűnt, hiszen a legtöbben célirányosan vásárolnak, az ott tartózkodás ideje és a vásárlás összege is csökkent, mindezek egyértelműen visszaesést hoztak.
A második hullám kezdete óta ez 30-60 százalékos visszaesést jelent. A Promod és a Vagabond például már kivonult az országból, és van olyan üzletlánc is, amely a boltjainak 80 százalékát be kell, hogy zárja.
Mindez elbocsátásokat is jelent, tehát ismételten nő majd a munkanélküliség.
A legnagyobb visszaesés a budapesti bevásárlóközpontoknál mutatkozik, hiszen ezek üzletei bonyolították a legnagyobb forgalmat, már csak a turisták miatt is, és ezeknek a legnagyobb a bérleti díjuk is. A bérbeadók nagy része jelen pillanatban nem hajlandó hosszabb távú bérleti díj engedményekkel már ma beárazni az egészségügyi és gazdasági világválság következményeit a 2021-es és 2022-es évekre.
Más uniós országokban a bérleti-díj problémákat állami szinten egységesítve rendezték. És nem csupán a nyugat-európai tagállamokban, hanem Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is meghozták ezeket az intézkedéseket, a hazainál szigorúbb korlátozások ellenére is.
Magyarországon viszont csak a hiteltörlesztési moratórium segítette a bevásárlóközpontokat,
hiszen mindegyik rendelkezik valamiféle hitellel, így tudtak némi kedvezményt adni a bérlőiknek. Mindez szinte semmit sem jelent a bérlőknek vagy a tulajdonosoknak, pedig az ágazatban csak a bérleti díjhoz lehetne hozzányúlni.
Ha a tárgyalások nem kezdődnek meg hamarosan, és nem sikerül a bérbeadóktól a tavaszihoz hasonló kedvezményeket kicsikarni, akkor az ágazat még az eddigieknél is nehezebb helyzetbe kerül, hiszen ha a kkv-k nem lesznek képesek jövő tavaszi-nyári árukészletüket megvásárolni, így nem fogják túlélni az előttük álló időszakot.
Ezt tetézi, hogy
a cégek túlélése jelentősen függhet a karácsonyi időszaktól,
amely a korlátozások szempontjából még rengeteg rizikót tartogat.
Az érdekképviselet szerint jó lenne, ha a kormányzat hosszabb távon elgondolkodna a bérleti díjak forintban való meghatározásának szabályozásán – mint tették a lakossági piacon a hitelek terén – amelynek egyértelműen inflációgátló hatása lenne.
Valamint a veszélyhelyzet fennállása alatt megakadályozhatnák a bérleti szerződések felmondhatóságát és a bérleti biztosítékok lehívását is, amely időt adna bérbeadókkal való tárgyalások folytatására és megnyugtató lezárására, hiszen ez mindkét fél érdeke lenne.
(napi.hu nyomán)
(Kiemelt kép: MTI)
