Kiderült, miért éri meg Orbánéknak, ha nem csinálják ki teljesen a kamupártokat

Átírják a választási törvényt, de hagynak benne kiskapukat a túlélésükre.

November 10-én 23 óra 59 perckor nyújtott be Semjén Zsolt és Varga Judit módosító javaslatot a parlamentnek a választási törvényhez kapcsolódóan.

Ebben az egyik legfontosabb változás volt, hogy a jövőben csak az a párt állíthat országos listát, amely minimum 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; azaz 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint a javaslattal a kamupártokat szeretnék kiszűrni, az ellenzék viszont úgy gondolja, ezzel egyértelműen ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.

Néhány nappal később a nemrég saját pártot alapító Volner László javasolt egy szigorítást, amit a parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége el is fogadott. Az országos listaállítást így már

14 megyében legalább 71 egyéni jelölthöz kötik,

hogy egy párt megkaphassa az országos lista után járó több százmillió forintos kampánytámogatást.

Mindennek az lehet a következménye, hogy az ellenzéki pártok egy listára kerülnek, és a kamupártok helyzete is megnehezül.

A K-Monitor és a Political Capital elemzései szerint ugyanakkor a jelenlegi jogszabálytervezet több olyan kiskaput is nyitva hagy, amelyek a 2022-es választáson is lehetővé teszik a kamupártok indulását. Addig ugyanis, amíg van lehetőség többes jelölésre, működik az ajánlóívek hamisítása is.

Ehhez kapcsolódik az Átlátszó összesítése is, amely szerint a 2018-as választásokon tapasztalt tömeges törvénysértések miatt 111 nyomozás indult az országban.

A jelenlegi helyzet viszont úgy áll, hogy csak az egyéni jelölteknek kell tételesen elszámolniuk a költéseikkel, ők ugyanis „kincstári kártyára” kapják a pénzt. A pártok ellenben bármilyen általuk megadott számlaszámra kérhetik a százmilliós kampánytámogatást, amit egyébként egy összegben fel is vehetnek készpénzben. Innentől kezdve az, hogy ez a keretösszeg mire megy el, gyakorlatilag nyomon követhetetlen.

Ráadásul a választáson 1 százalék alatt maradó pártokat csak kérésre ellenőrzi az Állami Számvevőszék, holott ebben a sávban élnek vissza leginkább a szabályokkal. De a kamupártok költései sem nyilvánosak, pedig nekik is nagyobb visszatartó erő lenne, ha bárki, bármikor név szerint visszakereshetné, hogy mire költötték a támogatást.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a kormány nem akarja megszüntetni a kamupárt-jelenséget.

Azt sem akarja ugyanakkor, hogy boldog-boldogtalan elinduljon, leginkább azért nem, mert ha tényleg több száz „»pártnak« lenne országos listája, akkor a lepedő nagyságú szavazólapon már a Fidesz–KDNP-t is nehéz lenne megtalálni. Viszont az jól jön neki, ha némely jól csengő nevű kamupárt meg tudja osztani az ellenzéket” – írta a Telex kérdésére.

Hozzátette, hogy Volner javaslata a kamupártok tekintetében

„szűrhet valamennyire, de továbbra sem fogja megszüntetni a jelenséget”.

A lap emlékeztet, hogy már a 2018-as választások előtt is feltűnő volt, hogy mennyire a Fidesz érdekeinek megfelelő szórásban tömörülnek a kamupártok. Az országban összesen 1719 jelöltet vettek nyilvántartásba, egy választókerületre átlagosan 16,2 képviselőjelölt jutott. Azokban az EVK-kban, ahol borítékolható volt az ellenzéki győzelem 12,6 jelölt indult átlagosan, viszont a kritikusnak tűnő kerületekben átlagosan 19,2 jelölt neve szerepelt a szavazólapokon. Vagyis a sokszor ellenzéki hangzású kamujelöltek oda koncentrálódtak, ahol kérdéses volt a Fidesz győzelme, így az ellenzéki szétaprózódása a regnáló hatalom sikerét támogatta.

(Telex/Átlátszó/Political Capital nyomán)

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)