Bemutatjuk: Így kényszerítik és fenyegetik a Semmelweis-hallgatókat, hogy vegyenek részt a tanárok országos tesztelésében

Hazugság volt, hogy önkéntes a részvétel a programban: már 18-19 éves (!) hallgatókat is rektori büntetéssel fenyegetőzve rendelnek ki a veszélyes munkára. Leleplező riportunk a Semmelweis Egyetemen uralkodó állapotokról.

Meghökkentő poszt terjed a Facebookon, amelyben egy első éves Semmelweis-hallgató testvére arról ír, hogy az egyetem hallgatói önkormányzata

rektori büntetéssel és eltanácsolással

fenyegetőzik, ha valaki megtagadja a kirendelést az országos mintavételben való részvételre.

Annak ellenére, hogy mindeddig arról volt szó az egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók kirendelésével kapcsolatban, hogy

“a tesztelésben való részvétel önkéntes.”

A posztban a szerző arra is kitér, hogy a 18-19 éves tapasztalatlan elsőéveseket is kötelezik a tesztelésben való segédkezésre. Védőfelszerelést állítólag alig kapnak, a megfeszített munkáért pedig csupán napi 5000 (hétvégén 7500) forint a fizetségük.

A poszt azt is írja, hogy mindezt a vizsgaidőszak elején-közepén, úgy, hogy a vizsgáiknál semmilyen könnyítést nem vehetnek igénybe a hallgatók.

Az operatív törzs november 20-i sajtótájékoztatóján az egyetemisták tesztelésbe való bevonásával kapcsolatban az alábbiak hangzottak el:

“A részvétel önkéntes – hangsúlyozta az államtitkár, aki arra kérte az intézmények dolgozóit, segítsenek maguknak és a környezetüknek azzal, hogy alávetik magukat a tesztelésnek.

A vizsgálatok rendszeresek lesznek az operatív törzs által meghatározott ütemezésben. A szűrést a bölcsődei, óvodai és iskola pedagógusok körében a fővárosi és megyei védelmi bizottságok és kormányhivatalok szervezik: minden kormányhivatal országszerte mintegy ezer mintavevő csapatot indít el, amely a tervek szerint a hét öt munkanapján keresi fel az intézményeket.

Az ötöd- és hatodéves hallgatók már jelenleg is önkéntesen dolgoznak a mentőszolgálatnál, a klinikákon, kórházakban, de az operatív törzs döntése szerint még szélesebb körben szükséges bevonni a védekezési feladatokba őket. A hallgatók elsősorban az iskolai, óvodai pedagógusok vagy – ahol ez szükséges – a szociális intézmények dolgozóinak országos szűrésében vesznek részt.

György István jelezte: az orvos- és egészségtudományi egyetemek harmad-, negyedéves fogorvosi és orvosi, harmad- és ötödéves gyógyszerészeti, valamint az első-, másodéves egészségtudományi képzésben tanulókra számítanak. Ők veszik le majd a mintákat, és értékelik ki azokat.”

Az operatív törzs tájékoztatója és a fent említett Facebook-poszt, illetve a rendelkezésünkre álló képernyőfelvételek azonban jelentős ellentmondásban állnak egymással, főleg abban a tekintetben, hogy a tesztelésben való részvétel önkéntes-e.

Ezért úgy döntöttünk, hogy utánajárunk a poszt igazságtartalmának, ennek érdekében pedig két, egymást nem ismerő SE-hallgatóval is beszéltünk, akik egymástól függetlenül megerősítették a posztban foglalt állításokat, de más döbbenetes anomáliákra is fény derült az interjúk alatt.

Egyik forrásunk elsőéves, másikuk harmadéves az Egészségtudományi Karon, mindketten nevük elhallgatását kérték.

A Semmelweis Egyetem hallgatóinak bevonása a Covid-19 elleni harcba

Forrásaink rendelkezésünkre bocsátottak több, a HÖK és a Rektori Hivatal által hallgatóknak kiküldött levelet is az elmúlt hónapokból.

Ezek tanúsága szerint október 31-ig csupán az ötöd- és hatodéves orvos-, valamint a negyed- és ötödéves fogorvos hallgatókat vonták be a tesztelésbe, nekik viszont az R/10/2020 sz. rektori utasítás szerint kötelező volt a részvétel. Forrásaink szerint sokan közülük az országos szlovák tesztelésben is részt vettek. A járványügyi védekezésben való részvétel minden hallgató számára két hetet jelent.

A tények már itt ütköznek az operatív törzs állításával (ti. hogy “az ötöd- és hatodéves hallgatók már jelenleg is önkéntesen dolgoznak a mentőszolgálatnál, a klinikákon, kórházakban”).

Október 31-én az összes hallgató kapott egy levelet, amely szerint az OMSZ a mintavételi kapacitásainak végéhez ért, így a többi hallgató számára is “lehetőséget biztosítanak” a tesztelésben való részvételre.

Hogy ez pontosan hányadéves és milyen szakos hallgatókat érint, illetve kik képeznek esetleges kivételt az önkéntességre való felhívás alól, ebből a levélből még nem derült ki.

A tesztelésre jelentkező hallgatóknak egy négyórás oktatáson kell részt venniük a levél szerint, az OMSZ pedig biztosítja a hideg élelmet és a védőfelszerelést a tesztelés alatt. Maga az elfoglaltság egy nap 10-12 órát vesz igénybe (reggel 8-tól 16-18 óráig). Az országos mintavételezésre a csatolt Excel-táblázatban lehetett jelentkezni — önkéntes alapon.

Később egy másik, rektori levélben kitértek arra is, hogy a hallgatókat ezek után nem az Egyetem, hanem az Országos Mentőszolgálat kéri a mintavételezésben való részvételre, illetve meghatározták, hogy mely karokról várják a hallgatókat, hozzátéve, hogy kérik és elvárják a segítséget.

“Megköszönve Önöknek a tanulmányaik mellett nyújtott eddigi segítséget, most ehhez kérjük és várjuk el a következő évfolyamok hallgatóinak munkáját, kiterjesztve a részvétel lehetőségét minden karunkra az alábbiak szerint”:

Önkéntes vagy kötelező?

Mindkét forrásunk arról számolt be, hogy bár az országos mintavételben való részvétel a hivatalos kommunikáció szerint önkéntes alapon működik, az október 31. utáni valóságot mégis leginkább a cikk elején látható képernyőfelvétel tükrözi. Azaz szerintük nyíltan ezt nem mondja ki senki,

de aki megtagadja a részvételt, az bizonyos retorziókra számíthat, amelyek a szóbeli megrovástól egészen az eltanácsolásig terjedhetnek.

Ezt alátámasztja az az e-mail is, amelyet vasárnap (november 22-én) kaptak a hallgatók a HÖK-től. Ebben az áll, hogy hétfő reggeltől változik a helyzet,

a hallgatók többségét a kormányhivatalok közvetlenül rendelik ki.

A HÖK leveléből is világosan kiderül, hogy ezután nem önkéntes részvétellel működik majd az országos tesztelés:

“Hétfő reggeltől nagyjából 1.500 Semmelweises hallgató segíti minden egyes nap a járvány elleni védekezést, terjedésének lassítását.

Vannak, akik az egyetem saját klinikáin végeznek szűréseket, mások az Országos Mentőszolgálatnál, a kormányhivatalok által koordinált országos pedagógus szűrésen, vagy éppen kórházakban tesznek eleget a kormány
kirendelésének. Az egyetem minden karának minden évfolyamáról van olyan hallgatótársad, aki holnap dolgozni fog az ország valamely pontján.

“Egy pillanatig sem volt opció, hogy kivonva magunkat a munkafolyamatokból, ahelyett, hogy megpróbáljuk önkéntesen megszervezni a delegálást, az utolsó pillanatban kerüljenek kiértesítésre a hallgatók, akiknek meg kell jelenniük az OMSZ-nál – evidencia volt számomra, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy a lehető leghumánusabban tudjuk kiállítani a napi 200 hallgatót, és a legtöbb információval ellássunk Téged, bármennyi plusz munkával is jár ez nekünk. Reggeltől a helyzet változik. A hallgatók többségét a kormányhivatalok közvetlenül rendelték, rendelik ki, azonban ezen változáshoz is igyekszünk adaptálódni, továbbra is minden segítséget megadni, amit a Hallgatói Önkormányzat képes megadni ebben a helyzetben.”

írja a HÖK elnöke.

A HÖK megpróbált alkalmazkodni az új helyzethez, kérvényezték például,

“hogy bővítsék a kormányrendeletben a kirendelés alól mentesülők körét (például igazolt betegség miatt), kérvényeztük, hogy vessék össze az egyetem által megküldött hallgatói névsorokat, és ne rendeljenek ki olyat, akik az OMSZ-nál teljesítenek.” — áll a levélben.

Elsőéves forrásunk, L. viszont azt állítja, hogy a krónikus betegség továbbra sem jelent kibúvót a tesztelésben való részvétel alól, a hallgatók az erre vonatkozó hallgatói önkormányzati kérvény állítólagos benyújtása óta sem kaptak választ arra vonatkozóan, hogy az ilyen betegséggel élők kivételt képeznek-e a kirendelés alól.

A kirendelés alól való mentesülés feltételeiről egy rektori levél tájékoztat. Ennek alapján felmentést kap a kirendelés alól a hallgató:

  • a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig
  • gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén
  • ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve
  • ha az OMSZ-nek az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.

A pontok között egyetlen szó sem esik a tartós, krónikus betegséggel élő hallgatókról.

Arra mindkét forrásunk felhívta a figyelmet, hogy a fenti feltételeknek az egyetem elenyésző mennyiségű hallgatója felel csak meg.

L. kitért arra is, hogy egy hallgatói fórumon Dr. Merkely Béla rektor tájékoztatta őket arról, hogy a tesztelésben való részvétel kötelező.

A Magyar Közlöny 2020/252. számában olvasható, hogy a november 19-én hozott, 509/2020 (XI. 19.) sz. kormányrendelet kimondja, hogy “a vizsgálat elvégzésébe — egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül — orvos-, egészségtudományi képzésben résztvevő hallgató kirendelhető.” — tehát kötelezhető a munkavégzésre.

Ráadásul ezek a hallgatók ugyanezen rendelet értelmében egészségügyi dolgozónak minősülnek, eszerint pedig ugyanazok a kötelességek vonatkoznak rájuk is, mint az egészségügyi dolgozókra.

A Magyar Orvosi Kamara honlapján összefoglalják, hogy a különleges jogrendben mire lehet kötelezni őket:

  • Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozót kirendelhetik, vagyis kötelezhetik arra, hogy a válsághelyzet felszámolásában részt vevő egészségügyi intézményben vegye fel a munkát. A kirendelés vonatkozhat konkrét személyekre vagy adott számú, adott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. Utóbbi esetben a küldő intézmény vezetője fogja kijelölni, hogy pontosan kit rendelnek ki.
  • A kirendelésnek nincs maximális időtartama, addig tart, amíg a fogadó intézményben szükség van a dolgozókra. Ez alól kivételek a tanulók, hallgatók: ők legfeljebb két hónapra rendelhetők ki.
  • Ami a kirendelés helyét illeti, földrajzi korlátozás sincs.
  • Ha a védőfelszerelés indokolt – márpedig álláspontunk szerint indokolt –, akkor a dolgozónak nemcsak joga, hanem kötelessége ebben végezni a munkát. Ha kockára kell tennie az egészségét, akkor az személyiségi jogait is sérti.

Az operatív törzs tehát egy nappal a kormányrendelet után, amelyből világosan kiolvasható, hogy a hallgatók kötelezhetőek a mintavételben való részvételre, sajtótájékoztatójában arról beszélt, hogy a részvétel önkéntes alapon működik.

Hogy kerül a csizma az asztalra, vagyis mi köze a kormányhivataloknak a Semmelweis Egyetemhez?

Egymástól függetlenül mindkét forrásunk azt állította, hogy a kormányhivatalok munkatársai sincsenek pontosan tisztában azzal, hogy az OMSZ-t segítő napi 200 hallgató önkéntesek közül kerül-e ki, vagy kötelezően kirendelhetőek.

L. elmondta, hogy van olyan szaktársa, akivel kedvesen beszélt a kormányhivatali alkalmazott, és hangsúlyozta azt is, hogy a tesztelésben való részvétel önkéntes. Ezzel szemben állítása szerint többen voltak olyan diákok, akiket kifejezetten parancsoló stílusban hívtak fel, mondván: “ez nem kívánságműsor, jönni kell és kész”.

Volt hallgató, aki a telefonbeszélgetésben megtagadta a részvételt, neki az ügyintéző azt mondta, hogy ezt jelenteni fogja az egyetem felé, és az érintett hallgató számítson szankciókra.

L. elmondása szerint a kormányhivatali alkalmazottak több esetben is megdöbbentek azon, hogy

nem orvosi szakon tanuló, első éves hallgatókat is kirendelnek mintavételre.

Másik forrásunk, a harmadéves Z. ugyanilyen tapasztalatokról számolt be, hozzátéve, hogy fogalmuk sincs, milyen alapon telefonálnak a kormányhivatalból, és miért pont azokat hívják, akiket hívnak.

A hallgatókban több kérdés is felmerült:

  • Milyen felhatalmazással rendeli ki tesztelésre a kormányhivatal a hallgatókat?
  • Honnan tudják a hallgatói névsort, a telefonszámaikat, a bejelentett lakcímüket és tartózkodási helyüket? (Ugyanis ez utóbbi alapján rendelik ki őket az ország különböző részeibe.)

Mindkét interjúalanyunk elmondta, hogy

arról nem tájékoztatták az egyetem polgárait, hogy az adataikat címmel és telefonszámmal átadják a kormányhivataloknak.

Felkészülés és védőfelszerelés

Mindkét forrásunk arról számolt be, hogy mind a tesztelésre való felkészülés, mind a kapott védőfelszerelések hagynak maguk után kívánnivalót. Bár az október 31-én küldött levélben az szerepel, hogy a tesztelésre jelentkezőknek egy négyórás oktatáson kell részt venniük, L. azt mondta, hogy

ők — elsőévesként — mindössze egy másfél perces oktatóvideót láttak a mintavételről, aztán pedig saját magukon kellett gyakorolniuk.

Az Általános Orvostudományi Karon ősztől minden orvosi évfolyam számára kötelező tantárgyként vezették be

“A koronavírus komprehenzívelmélete és a helyes felsőlégúti mintavétel gyakorlata”

nevű tantárgyat, így tehát az orvostanhallgatók heteket töltöttek azzal, hogy a mintavételre felkészüljenek, a többi karon tanuló diákokról viszont ez nem mondható el, márpedig az országos mintavételben október 31. óta ők is részt vesznek.

Szintén a november 20-i Operatív Törzs-sajtótájékoztatón mondta el György István államtitkár, hogy “elsősorban az orvos- és egészségtudományi egyetemek harmad-, negyedéves fogorvosi és orvosi, harmad- és ötödéves gyógyszerészeti, valamint az első-, másodéves egészségtudományi képzésben tanulókra számítanak.”

Kérdés, hogy ha az első- és másodéves egészségtudományi képzésben részt vevőket (ahova olyan, nem orvosi szakok tartoznak például, mint a dietetikus, népegészségügyi ellenőr stb.) várják tesztelni, akkor az Általános Orvostudományi Kar első- és másodéves orvostanhallgatóit miért nem.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón hangzott el az is, hogy pontosan milyen védőfelszereléssel látják el a mintavevőket: “a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása alapján a felszerelés arcvédő pajzsból és FFP-2-es maszkból áll, ennél szigorúbb védőfelszerelést a tesztelési folyamat nem igényel”.

L. elmondta, hogy bár a tesztelők a fent említett védőfelszerelést általában megkapják, de több szaktársát kirendelték Covid-osztályra ápolónak, ahol meglehetősen hiányos védőfelszereléssel látták csak el őket.

Állítása szerint Covid-osztályon, ápolóként több első éves, teljesen tapasztalatlan, nem orvosi karon tanuló hallgató is dolgozott és dolgozik.

Amikor a hallgatók felszólaltak a hiányos védőöltözet miatt, a műszakvezető (a kórház munkatársa) annyit mondott: haza lehet menni, ebben az esetben viszont nem lesz kifizetve az addig elvégzett munkájuk sem, az egyetemet pedig értesítik, és a távozást úgy fogják kezelni, hogy “nem jelent meg” a gyakorlaton. — tette hozzá L.

Hogy a teszteléshez milyen védőfelszerelést adnak, az mindkét forrásunk szerint nagyon változó. Van, hogy csak a maszk-arcpajzs-kesztyű kombinációt kapják meg a mintavevők, van, ahol overallt is kapnak. Az overall, csak úgy, mint a kesztyű vagy a maszk, egyszer használatos, cserélni kell.

L. szerint viszont a cserét egyáltalán nem biztosítják számukra.

Vizsgák és teljesítések a koronavírus árnyékában

Az Operatív Törzs azt állítja: “A kéthetes gyakorlaton szerzett tapasztalatokat kreditként beszámítják, a védekezésben való részvételük nem érintheti hátrányosan tanulmányi előmenetelüket.”

Eközben a hallgatói önkormányzat és a rektori hivatal is azt ígérte a hallgatóknak, hogy kellő időben kommunikálják majd, hogyan lesz biztosítva, hogy egyetlen hallgató tanulmányait se hátráltassa a járványügyben végzett munkája.

Forrásaink azonban elmondták, hogy csupán olyan “könnyítéseket” biztosít az egyetem, amelyeket szerintük nem igazán lehet könnyítésnek nevezni.

L. így fogalmaz: “Semmilyen vizsgakönnyítést nem adtak. Annyit tudok, hogy esetleg meghosszabbítják a vizsgaidőszakot, de saját tapasztalatból mondom, hogy még úgy is nehéz volt összeegyeztetni a vizsgáimat, hogy nem volt ez a kötelező két hét.”

Z. beszámolója szerint hiába szerepel a miniszterelnök által november 6-án bejelentett új járványügyi rendeletek közt, hogy minden felsőoktatási intézménynek át kell állnia online oktatásra, ez a SOTE-n nem minden esetben valósult meg, a gyakorlati órákat például most is személyes megjelenéssel tartják. Ezt az állítást L. is megerősítette.

Z. azt mondta, hogy a hiányzásokra nem fogadják el igazolásként a járványügyi munkát, így több hallgató számára a félév abszolválása is veszélybe került.

A helyzetüket az is nehezíti, hogy a Semmelweis Egyetemen szignifikánsan sok olyan gyakorlati tárgy van, amelyről egy félévben csupán egyetlen alkalommal lehet hiányozni.

Elmondták azt is, hogy a Semmelweis Egyetem állt át utoljára az online oktatásra, még mindig sok a jelenléti órájuk, és a vizsgák is főleg jelenléti vizsgák lesznek. L. állítása szerint a tanáraik semmilyen módon nem kommunikáltak velük erről a helyzetről, nem is hozták szóba a témát az órákon.

“Egyedül egy tanár volt másnap (a november 22-i levél után — a szerk.), aki ez alapján írta be a zh-k dátumát, illetve felírta az opciókat, hogy ha valakit kirendeltek, akkor az mit tud csinálni.” — tette hozzá.

A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy bár a járvány elleni védekezésben végzett kéthetes munka — annak nem teljesítése esetén bizonyos szankciók kilátásba helyezésével — erősen ajánlott, az egyetem az ebből következő hiányzások elszámolását és a vizsgidőszak könnyítését a mai napig nem oldotta meg.

Ráadásul az sem teljesen világos, hogy a mintavételeknél vagy a kórházakban végzett munkát milyen módon számíthatják be a hallgatók a félévükbe. Ezt bizonyítja az alábbi képernyőfelvétel is, amelyben a HÖK egyik képviselőjének válasza olvasható egy hallgató által feltett kérdésre:

A rendeletben hallgatói munkaszerződésről van szó, a munkavégzés során szerzett tapasztalat kreditértékét pedig a kreditátviteli bizottságnak kell(ene) megállapítania.

A hallgatók tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését magának az intézménynek kell megszerveznie oly módon, hogy a hallgatói munkaszerződést figyelembe veszi.

Ez forrásaink szerint nem így zajlik, a kirendelésre az intézmény tapasztalataik szerint nincs tekintettel, a vizsgakönnyítések nincsenek megoldva, a hiányzások pedig nem igazolhatóak a járványügyi munkával.

Mindeközben a képernyőfelvételek szerint a HÖK a rektori figyelmeztetéstől egészen az eltanácsolásig terjedő szankciókat helyez kilátásba abban az esetben, ha a hallgató megtagadja a mintavételezésben való részvételt.

Bizonytalanság, gyanakvás és titkolózás

A gyakorlati tárgyak teljesítését és a vizsgaidőszakot önmagában is megnehezíti, hogy a hallgatóknak munkát kell végezniük, de Z. szerint ez csak a kisebbik baj: sokkal nagyobb probléma a fertőzésveszély, aminek ki vannak téve.

A kirendelt hallgatókat minden nap tesztelik, a többieknek pedig szintén lehetőségük van ingyenesen PCR-tesztet végeztetni, de ezzel csak kevesen élnek — tette hozzá. Ez azért van így, mert pozitív eredmény esetén karanténba kellene vonulniuk, ez pedig veszélyeztetné a félévük teljesítését; forrásunk szerint ugyanis nem csupán a járványügyi munkát, de a karantént is hiányzásnak minősíti az egyetemen több tanár.

Reggelente érkezéskor ki kell tölteniük egy papírt — “büntetőjogi felelősségük tudatában” — , hogy a felsorolt tünetek egyikét sem tapasztalták magukon (ilyenek például, mint fejfájás, émelygés, láz, stb.). Z. elmondása szerint az is gyakran előfordul, hogy a hallgatók nem mondanak igazat ilyenkor, mert féltik a félévüket.

Ezt az információt L. is meg tudta erősíteni:

“Nagyon sokunktól hallottam, hogy >amíg nem lázasodom be, addig nem csináltatok tesztet<“

Szerinte is teljesen általános, hogy a hallgatók nem mondanak igazat a tüneteikről, vagy nem mennek el tesztre: “különben a 13-14. héten pótolhatnám a gyakorlatokat, amikor már a vizsgaidőszakra kellene készülnöm”.

Mindketten azt mondták lapunknak, hogy hatalmas a káosz az egyetemen, a hallgatók a vizsgaidőszakkal és pótlásokkal kapcsolatos legtriviálisabb kérdéseikre sem kapnak választ.

L. arról is beszélt, hogy már a Facebook-on próbáltak nyilvánossághoz fordulni, hátha történik valamilyen előremozdulás az ügyükben. Ennek érdekében “elvileg ETK-s HÖK-ösök” létrehoztak egy SOTE Diák nevű profilt a közösségi oldalon, amelyen kitettek egy posztot teljesen alapvető, ám máig megválaszolatlan kérdéseikkel — így akartak válaszokat kicsikarni az egyetemtől.

“A posztot szétjelentgették, aztán leszedették.” — mondta.

A fent kifejtett anomáliák miatt egyik forrásunk sem hibáztatja a HÖK-öt: mindketten úgy gondolják, hogy nem a HÖK kezében van a döntéshozatal, és ők is utasításra cselekszenek.

L. hozzátette, hogy bár “felfordul a gyomra” attól, ami az egyetemen folyik, ő mindenképpen szeretne járványügyi munkát végezni. Azért, mert mint fogalmazott “ha már minket is kirendelnek, akkor tényleg nagyon nagy lehet a baj.”

A hivatástudata és a felelősségérzete dolgozik benne, de a következő félévet már nem kívánja az egyetemen tölteni.