Orbánék vétója nemcsak a költségvetést és a COVID-segélyeket, de Európa klímacéljait is áthúzza

Az EU zöld politikájával kapcsolatban bejött néhány új akadály: Magyarország és Lengyelország.

Ha Magyarország és Lengyelország a továbbiakban is fenntartja a hétfőn bejelentett vétójátnemcsak a következő hét évre szóló EU-költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot, hanem az elkövetkezendő évekre betervezett 55 %-os szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célokat is veszélybe sodorja.

Az ezt elősegítő források ugyanis nem fognak időben rendelkezésre állni

írja a Financial Times-ra hivatkozva a Telex.

A lap kiemeli, a tagállamok legutóbb még abban állapodtak meg, hogy a klímacélról szóló döntést a december 10-11-es EU-csúcson hozzák meg. Ennek mindenképpen meg kellene születnie a 2021-es nemzetközi klímatanácskozás idejére, amelyre a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján kerül sor.

Ha viszont a magyar és lengyel vétó miatt a pénzek kiosztása nem indulhat meg,

úgy a klímacélokhoz fontos beruházások is elcsúsznak.

A szóban forgó 7 éves EU költségvetés és a járvány utáni élénkítőcsomag összesen

1,8 ezer milliárd eurót tesz ki,

és mindkettő jelentős tételeket rendelne a zöld átmenet támogatásához.

Ebben:

  • 17,5 milliárd eurót rendeltek az Igazságos Átmenet Alaphoz, ami azt szolgálná, hogy a szénalapú energiára a leginkább támaszkodó EU-régiókban zöldebb munkahelyeket teremtsenek.
  • Illetve a 750 milliárd eurós covid-mentőcsomag 30 százaléka is zöld beruházásokra fordítható.

Frans Timmermans zöld ügyekért felelős EU-biztos szerint:

“Ha nem jutunk egyről a kettőre a költségvetéssel, akkor nem lesz meg a szükséges politikai stabilitás a klímacélok eléréséhez szükséges pénzeszközök mobilizálásához. Néhány tagállamnak tisztáznia kell a pozícióját, mielőtt meghozzuk az ambiciózus, 55 százalékos döntést”

(Telex nyomán)