Kiderült: Nem kalandvágyból mennek külföldre a magyarok, és eszük ágában sincs hazajönni

Hars Ágnes a Társadalmi Riport 2020-as kötetében írt a magyar kivándorlásról.

Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból – mondta Orbán Viktor 2012-ben a Fidelitassal tartott konzultáció után.

Ezzel szemben a legújabb kutatás megállapította, ez egyáltalán nem így van: Hárs Ágnes szociológus, a Kopint-Tárki kutatója szerint ugyanis

a külföldre szakadtak között nincs sok hajlandóság a hazatérésre.

A kivándorlás okainak sorrendjét a miniszterelnök ugyan eltalálta a 2012-es nyilatkozatában, de a szociológus szerint a majd visszatérő “tömegek” mennyiségét jócskán felülbecsülte.

Hars kutatótársaival 1387 külföldön élő magyart kérdezett meg 2018–2019-ben, kontrollcsoportként pedig 853 hazai lakos szolgált. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a külföldre költözők miért döntöttek úgy, hogy elhagyják Magyarországot.

A kutatásból kiderült, hogy a más országokba költözőknél

a gazdasági, munkaerőpiaci hatások voltak a legfontosabbak:

„A külföldön élőket leginkább, 65 százalékban a magasabb jövedelem reménye hajtotta külföldre, 40 százalék számára az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága, és további mintegy 20 százalék számára a konkrét anyagi gondok, például a hiteltörlesztés játszott szerepet” – állítják a kutatók.

A kivándorlók mintegy

37 százalékánál a politikai hangulat is közrejátszott az országból való távozásban,

20 százalékuk pedig gyermekük iskoláztatásának és további jövőjének lehetőségeit is figyelembe vette, amikor külföldre költözött.

Közel 20-20 százalék döntését a külföldön élés megtapasztalása, vagy puszta kalandvágy is motiválta, emellett kisebb arányban családi ok és a jövőtől való félelem is szerepet játszott a döntésben – írja a hvg.hu.

A kutatási adatokból az is világosan kivehető, hogy aki már kiment, az ezt nem a segélyért tette, hanem határozottan dolgozni akar.

A magyaroknál ugyanis kiemelkedő munkavállalói arányt mértek,

a legmagasabbak között vannak a régió nemzetei közül. Mindegyik iskolázottsági szintnél ez az adat volt a jellemző.

A Társadalmi Riport előző, 2018-as kiadásában megjelent tanulmányából derült ki, hogy a diplomások közül a magyarok körében a legmagasabb az elvándorlók aránya, ahogy a hvg.hu korábbi, 2018-as cikkje írja.

A kutatás szerint a kivándoroltak többségének esze ágában sincs hazatérni.

“A külföldi lehetőségek esetleges változását a külföldön élők és az itthoniak is hasonlóan kedvezően, átlagosan javulónak látták, a munkakínálat alakulását a külföldön élők inkább javulónak érezték, az életkörülmények, a munkakörnyezet és a kereseti lehetőségek kedvező változása szempontjából nem volt igazán különbség. A hazai helyzet megítélésében azonban már annál inkább” – derül ki a HVG cikkéből.

A kivándoroltak a kutatás szerint így nyilatkoztak:

“A munka- és életkilátások, valamint a politikai helyzet és hangulat változását is figyelembe véve a túlnyomó többség, 78 százalék gondolta úgy, hogy marad abban az országban, ahol van”.

Hárs Ágnes a tanulmány végén írt a koronavírus-járványról is, ami az általa vizsgált időszak után következett be. Szerinte a gazdasági válság hazatérési hullámot is elindíthat ugyan, de ha a fogadó országban jobbak a támogatási feltételek, vagy kockázatos az otthoni munkahelyre való visszatérés lehetősége, akkor az külföldön maradást, kapaszkodást is kiválthat.

(hvg.hu nyomán)

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)