Szakértők szerint ráadásul tele vannak szerkesztési és módszertani hibákkal.
„Ezekre a tankönyvekre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy XXI. századiak” – nyilatkozta a Népszavának Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke az új Nemzeti alaptantervhez készült tankönyvekről.
Már az is furcsa, hogy noha az elsős tankönyvek tartalma szinte szóról szóra megegyezik a korábbiakkal, valamiért mégis új szerzők jegyzik.
A tankövesek azt sem értik, hogy az elsősöket írni, olvasni tanító kötetekből teljesen eltűntek az olyan kortárs költők gyermekversei, mint Varró Dániel, Gryllus Vilmos, Szilágyi Ákos, Tóth Krisztina, Lackfi János.
Helyettük például Nemes Nagy Ágnes vagy Móra Ferenc költeményeivel ismerkedhetnek meg először a kisiskolások.
„Ezek is nagyon szép versek – fogalmazott Romankovics András, „de akkor senki ne mondja ezekre a tankönyvekre, hogy modernek és XXI. századiak„. Elmondta azt is, hogy az elsősöknek szánt állami tankönyvek, munkafüzetek összesen
1324 oldalt tesznek ki, ennek legfeljebb a felére lenne szükség.
A Magyartanárok Egyesülete nevében Schiller Mariann azt mondta: szerinte a magyar nyelv- és irodalom tankönyvek tele vannak szerkesztési és módszertani hibákkal, nincsenek bennük friss, mai szerzők, idézetek, így
csak arra alkalmasak, hogy megfeleljenek a hazafiasabbra szabott alaptantervnek.
A kormányzat persze nem így látja. Vagy éppen pont így… Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint ugyanis a tankönyvekre „a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a XXI. századi modernitás egyaránt jellemző”.
