Közösen támadta meg Orbánék embertelen 2021-es költségvetését az ellenzék

Túlárazott látványberuházások helyett a nyugdíjminium 80 ezer forintra növelését és 50 százalékos egészségügyi béremelést sürgetnek.

Közös indítványokban kezdeményezték a 2021-es költségvetés tervezetének módosítását ellenzéki képviselők, akik jövőre akár saját alternatív költségvetést is beterjeszthetnek.

Hétfői közös sajtótájékoztatójukon Varju László (DK), a parlament költségvetési bizottságának elnöke a kormány tervezetét

“a gyávaság és gyengeség költségvetésének”

nevezte , mert szerinte a kabinet láthatóan nem mer vagy nem akar szembenézni az ország előtt tornyosuló problémákkal.

A magyar egészségügy bajban van – jelentette ki, sürgetve a szférában végrehajtandó azonnali, 50 százalékos béremelést.

Hangsúlyozta: 300 milliárd forintos átcsoportosításra van szükség, ezt a Magyar Orvosi Kamara is elfogadhatónak tartaná a béremelés első lépéseként.

Potocskáné Körösi Anita (Jobbik) a jövő évi költségvetés legnagyobb veszteseiként beszélt az önkormányzatokról, közvetve pedig a magyar emberekről, jelezve, hogy másik indítványuk a szolidaritási hozzájárulás eltörlését kezdeményezi.

A pár éve bevezetett közteher “teljes mértékben az önkormányzatok kivéreztetéséhez, ellehetetlenítéséhez vezet”, az értékhatár leszállításával 3-400-ról 800 és ezer közé emelve a fizetésre kötelezett települések számát – mondta.

Mesterházy Attila (MSZP) példaértékűnek nevezte, hogy közös költségvetési módosító indítványokat nyújt be az ellenzék, alternatívát állítva a kormányzat elképzeléseivel szemben.

Javaslataik között említette, hogy a 12 éve változatlan 28 ezer 500 forintról emeljék 80 ezer forintra a nyugdíjminimumot; közlése szerint ez a módosítás közel százezer embert érintene.

Remélem, hogy ez a kezdet és a következő évben közös költségvetéssel fog előállni az ellenzék, hiszen közös koalíciós kormányzásra készülünk – jelentette ki.

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint a kormány sem a munkahelyek megőrzésére, sem az állásukat vesztettek megsegítésére nem adott elegendő támogatást.

Ezért közösen együtt javasolják, hogy az álláskeresési járadék jogosultsági ideje ismét legyen kilenc hónap, mértéke a kieső jövedelem 85 százaléka, felső határként pedig a minimálbér kétszeresét vezessék be.

A költségvetés számaiból az derül ki, hogy három hónapon belül nem lesz mindenkinek állása, a kormány hosszú távon is magas munkanélküliségre készül.

Bősz Anett (DK/Liberálisok), azt emelte ki: először vannak olyan közös költségvetési javaslatai az ellenzéknek, amelyek elvezethetnek az alternatív költségvetés megalkotásához.

Videó:


.
(MTI nyomán)