A rendőrök még az ártatlanul meghurcoltak adatait is 20 évig őrizhetik.
Megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy mindent megtudhasson bárkiről.
Arról írt a Népszava, hogy egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy feltételezett, Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát.
A javaslatot kedden délután 156 igen, 38 nem szavazattal és
0 tartózkodás mellett fogadták el.
Nem meglepő módon igennel szavaztak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői, valamint a Mi Hazánk független képviselői.
Pintér Sándor nyert.
Nemet nyomtak az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciói, valamint az ellenzéki, de független képviselők.
Az elfogadott javaslat értelmében a a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például
egészségügyi papírjait,
azt is, hogy az adóhivatal esetleg megbüntette-e. Rálátnak majd a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
A most elfogadott javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében azt írta: ez a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, és „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát
a személyes adatok és a magánélet védelméhez”
– írta.
A jogszabály a rendőrségi törvényt is módosítja.
A szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait – azaz „kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit” – legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek.
Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül,
hogy ártatlan.
