Orbánék célja a puszta rombolás – véli a publicista.
„A CEU elüldözésének sem a többi egyetem oktatói és diákjai örültek, hanem azok a szegény buta drukkerek, akiknek aznapra ez volt a gólöröm – ha már a focival a pocakos tábornok semmire se ment tíz év alatt.
A színházak elleni parasztfelkelés nem a kultúrafogyasztó polgárok kedvéért történik: a vérszomjra idomított talpasoknak készül az új migráns, az új zsidó – az ellenség, akit a mi hőseink férfias csatában le tudnak küzdeni.
Ahogy eddig is szakadatlanul: legyőzték Brüsszelt, a civileket, a genderlobbit, a Népszabadságot, Sorost, Ferenc pápát, mindenkit levertek a palacsintasütővel. Október 13-án felkapcsoltak a lámpák a nézőtéren, és kiderült, hogy már rég nincs teltház. De új szerepet ők már nem tanulnak.
A cél itt is a rombolás, ahogy a CEU elleni hadjárattal. Ez nem kenyérharc, nem kulturális térfoglalás. Azért nem, mert nem áll szerep és színpad nélkül egy kormánypárti gárda, akik eddig csak azért nem csinálhattak kultikus darabokat, mert nem jutottak lehetőséghez.
Ahogy láttuk a filmművészet vagy a kultúrkampf összes többi területén, vagy akár – az Origo és a Figyelő lenyúlását követően – a sajtóban: nincsenek nekik szerzőik, szakembereik, művészeik, a világ összes pénzéből sem születnek meg a nagy művek.”
Tóta W. Árpád
(A színház az új CEU, hvg.hu)
