Ez a buli drágább lesz, mint a tavalyi úszó vb.
Budapest rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot – döntött kedden Monte Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) tanácsa.
Ez az egyik legnagyobb sportesemény, az úszó világbajnoksághoz fogható, még azt is meghaladó érdeklődéssel.
A költsége várhatóan a tavalyi vizes világbajokság 100 milliárd forintját is bőven meghaladja majd.
Hogy mennyivel, azt nem tudni, mert úgy nyertük meg a rendezési jogot, hogy a kiadásokról semmit sem kommunikált a kormány.
Orbán Viktor nagyon akarta, hogy Budapest legyen a házigazda: tavaly a Parlamentben fogadta Lord Sebastian Coe-t, az IAAF elnökét, hogy biztosítsa arról, a magyar kormány a pályázat mögött áll.
Idén nyáron Coe már első számú esélyesként említette Budapestet. Az esélyeinket javította, hogy 2023-ban először rendezhetett volna afrikai ország atlétikai vébét, de Kenya végül úgy döntött, hogy inkább 2025-öt célozzák meg.
A magyar főváros nem nyílt pályázaton, hanem egy új, meghívásos rendszerben kapta meg a lehetőséget. Úgy, hogy kifejezetten atlétikai stadionja nincs is.
A nemzetközi szövetség alapelvárása, hogy legalább 30 ezer néző beférjen a stadionban. Ekkora férőhely csak a jövőre elkészülő új Puskás Stadionban lesz. Csakhogy a 67 ezres, nettó 140 milliárd forintos aréna – szemben az elődjével, ahol atlétikai Európa-bajnokságot is rendeztek – nem alkalmas atlétikai versenyek megrendezésére, csak futballra tervezték. Nincs benne futópálya, hogy a lelátók közelebb legyenek a gyephez.
Ezért új, kizárólag az atlétikának szánt stadiont kell építenünk majd a világbajnokságra.
A Csepelre tervezett 55 ezres stadion látványterve
A Csepelre tervezett atlétikai stadion költségét eddig nem árulta el a kormány, de várhatóan meghaladja majd a 100 milliárd forintot.
Összehasonlításul: az úszó vébére épített Duna Aréna 43 milliárd forintba került.
(via MTI, Index, 444.hu)
