Két-hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénységben élnek. – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország most publikált éves jelentéséből.
A tanulmány alapján jelenleg Magyarországon 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos minőségi problémák vannak. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak.
Súlyos gondot jelentenek a fogyasztási kiadások is – mint a tanulmány megállapítja,
a jövedelmükhöz képest irreálisan sok pénzt költenek a magyarok rezsire, bérleti díjra
vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteire. Jelenleg a háztartások legalább 13 százalékának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, aminek összértéke az éves GDP 7 százalékának felel meg.
A Habitat for Humanity tapasztalatai szerint, aki beleszületik vagy belekerül a lakásszegénységi csapdába, annak nagyon nehéz kikerülnie onnan. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők minden szempontból hátrányokat szenvednek.
Képünk illusztráció
A 2017-es és 2018 első félévére vonatkozó adatok nem mutatnak pozitív változást a lakhatással összefüggő problémák kormányzati kezelésében. „Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására ” – kommentálta a kutatás eredményeit a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
A jelentés szerint az albérletárak 2010 és 2016 között országos átlagban 75 százalékkal nőttek és a drágulás azóta is tart. A kisebb lakások átlagára még magasabb. Míg 2010-ben egy 30 négyzetméteres garzonlakást átlagosan alig 46 ezer forintért lehetett kibérelni, ma már átlagosan közel 85 ezer forintot kell fizetni érte. Eközben a népesség legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka háztartásainak átlagjövedelme mindössze 11,4 százalékkal nőtt.
És akkor a Fidesz egyik napról a másikra megszünteti a lakástakarékok állami támogatását.
(Kiemelt kép: indafoto.hu)
(via Magyar Hang)
