Túlzsúfolt, kifosztott, élhetetlenebb ország lesz a nagy lendülettel megvalósuló eredmény.
A beton és a párt összefonódása okozza azt a környezetpusztítást, amelyet a rendszerváltás óta folyamatosan elszenvedünk. Ez a felütése annak a Magyar Nemzet-cikknek, amely felsorolja a jelenlegi kormány környezetrombolását.
Gulyás András a Városliget jogszerűtlen alapjairól értekezik és kifejti a vélt végeredményt:
„A kétszáz éves Városligetet nem a beleöntendő százezer tonnányi beton teszi kulturális örökségünk részévé. Nem a kultúra és a környezetvédelem feszül egymásnak a múzeumi negyed kapcsán. Bár kultúrára, könyvkiadásra, művelődésre jutnának az építőiparba pumpált milliárdok!
Magyar Nemzet-fotó
De mifelénk könyvet, tanulmányokat ingyen szokás írni. Művészettörténésznek, régésznek, muzeológusnak fölösleges vastag számlatömböt vennie. Megveszi helyette a politikához közeli építési vállalkozó.
Ettől az építési vállalkozótól a politikusok, a képviselők és a jogszabályok általában nem védenek meg. A római-parti építkezéseket maga a Fővárosi Közgyűlés segíti elő a természetes partszakasz kárára. A Városliget védettségét törvény szüntette meg.
Amikor Persányi Miklós, a városligeti zöldügyi biztos mégis azt látta, hogy a parlamentnyi alapterületű biodóm a jelentősen lecsökkentett követelményeknek sem felel meg, levelet írt a Fővárosi Közgyűlésnek. Azt kérte, írják át az építési szabályzatot, és számítsák be a biodómon belül lévő növényeket is a zöldfelületbe. >>Ez ugyanolyan abszurd, mintha egy szomszédos ház lépcsőházát beszámítanák, mert bevitték a muskátlikat telelni<< – foglalta össze Garay Klára, a Városvédő Egyesület csoportvezetője. A megrendelésre módosított szabályzat így már a Városligetnek ezt a részét sem védi meg.”
grafika: Magyar Nemzet
A szerzőnek sok mindenben igaza van, főleg abban, hogy a Városliget betonnal felöntésének alapjai jogilag – legfinomabban szólva is – ingoványosak.
Két dolgot felejt el mindössze. Az egyik, hogy ezek mindig a jobboldali kormányzás sajátjai, akkor is, ha ebben a nyolc évben az Orbán-kormány túltett minden eddigin, azaz az Antall-kormányon, és az első Orbán-adminisztráción is.
A másik, ami kiesett az emlékezetéből, hogy a Kőröshegyi völgyhíd okozta környezetpusztítás az Antall-kormányhoz és az első Orbán-kormányhoz köthető. Részletek és évszámok itt.
A kizárólag jobboldali kormányokat, joggal ekéző cikk első mondatának első szava az, hogy Gyurcsány. Pusztán „azért”, mert:
- 1991-ben az UVATERV Zrt. tanulmánytervet készített (értsd: az Antall-kormány állami vállalta).
- 1996-ban az érintett lakosság elfogadta a kőröshegyi völgyhidas változatot (értsd: Horn-kormány, és a népakarat érvényesülése).
- Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. 1999-ben megvalósíthatósági vizsgálatot készíttetett (értsd: első Orbán-kormány, amely felülírta a népakaratot).
- A környezetvédelmi engedélyt 2002. április 8-án adta ki a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (értsd: Orbán-kormány, amely „csakazértis” és még egyszer felülírta a népakaratot).
A szerző egyetlen, de nem apró tévedésétől függetlenül jó a cikk, érdemes elolvasni itt.
