Ahogy az tegnap bejárta a sajtót: Rákay „kétmillióan vagyunk” Philip kapott néhány, cégeit érintő újságírói kérdést a HVG-től, amire érdemi válasz helyett egy 4000 karakteres bornírt fröcsögéssel válaszolt. Alább Gábor György reakciója:
Jóllehet Kerényi Károly (Karl Kerényi) világhírű klasszika-filológus, vallástörténész Thomas Mann-nal folytatott levelezésének sajtó alá rendezésekor még azt írta levelezésük első kiadása elé (Gespräch in Briefen), hogy a kötet teljes egészében tartalmazza kettejük levelekben történt beszélgetését, 1934-től Thomas Mann 1955-ben bekövetkezett haláláig, de ma már tudjuk, hogy mind Thomas Mann, mind Kerényi Károly, tudatosan készülve levelezésük későbbi kiadására, bizonyos korrekciókat, helyenkénti rövidítéseket, húzásokat hajtottak végre saját szövegeiken.
A döntés helyes volt, a rendkívüli anyag ezzel csak erősödött, s az olvasó ezáltal bepillantást kaphat a világhírű művész és tudós mitológiáról, Bibliáról, hitről, vallásról, etikáról vagy épp a XX. század sorskérdéseiről folytatott páratlan dialógusába, s megtapasztalhatja azt a történeti-tudományos segítséget, amelyet Kerényi nyújtott Thomas Mann-nak egy-egy születendő új művéhez, például a József és testvérei tetralógiához.
Rákay Philip Kerényivel és Thomas Mann-nal ellentétben ragaszkodott ahhoz, hogy a HVG szerkesztőjéhez írott levelét a lap húzás nélkül, teljes egészében közölje le.
A döntés itt is helyes volt, minthogy az olvasó ezáltal bepillantást kaphat egy hazai fideszes nímand agyjárásába, kínos és nevetséges frusztráltságának és kompenzációs tudatának mélységeibe, abba a minden önreflexiót nélkülöző ostoba gőgbe és önfeledt tahóságba, amely, mint minden elszabadult egyeduralomban, törvényszerűen vezet majd el a véghez.
A különbség még annyi lesz, hogy míg Kerényi és Thomas Mann után remekművek maradtak fenn, Rákay Philip és a többi kegyenc létéről legfeljebb az általuk megtöltött teli latrinák tanúskodnak majd.
Gábor György (Facebook)