Alaptörvény-módosítás jöhet a szabad költözés jogának korlátozásáról.
Több ponton is átírnák a 15. Alaptörvény-módosítás március elején benyújtott szövegét. Kormánypárti képviselők tovább csiszolnának a módosításon, mielőtt az az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elé kerül csütörtökön – írta a telex.hu. Így bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga, amiről először Orbán Viktor beszélt a februári évértékelőjén.
„Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség”
– mondta akkor a miniszterelnök.
A kormány szerint bajban vannak a települések a beköltözők miatt
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy van 300-400 olyan település, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert
a nagy számú beköltöző „elsöpri” a falu- vagy városképet,
a település hagyományos szerkezetét. Elmondta: jelenleg öt olyan opciót találtak, amelyekkel a települések élhetnének, ha az önkormányzatuk szükségesnek látja a használatukat.
Navracsics szerint ilyen, hogy korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára, vagy hogy kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot. Szerinte egy másik eszköz, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg. Közölte: mind az öt esetben léteznek úgynevezett „mentességi esetek”, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből.
Hozzátette, ilyen például, ha valaki az adott településen született, ott nevelkedett és később elköltözött, de szeretne visszaköltözni. További ok, ha olyan állami közszolgáltatást lát el, amelyből adódóan az adott településen szeretne letelepedni: ha rendőr, orvos, katona, tanár, vagy a közigazgatás más területén dolgozik.
Erősebb lesz a helyi közösségek joga, mint a szabad mozgásé? Alaptörvény-módosítás jöhet az országon belüli költözés gátlására
A hatályos Alaptörvény XXVII. cikke úgy fogalmaz:
„Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához”.
Ezt egészítenék ki az alábbi módosítással:
„A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
Nem a köztársasági elnök fog dönteni az állampolgárság felfüggesztéséről
A bizottsági módosítási javaslatokban az is szerepel, hogy a köztársasági elnök mégsem dönthet a magyar állampolgárság felfüggesztéséről, helyette egy kormányrendeletben kijelölt miniszter sújthat majd le az érintettekre. Pedig a kedden benyújtott törvényjavaslat még az államfő illetékességét nevesítette. A javaslat szerint az állam legfeljebb tíz évre felfüggesztheti
„azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.
Egy másik módosítás pedig azt erősíti meg, hogy a kettős állampolgár magyar állampolgársága a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Ennek tükrében az illető a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát.
Kapcsolódó:
