Emberi életeket tettek tönkre Orbánék a koncepciós perekkel

“A 2010-es kormányváltást követően tomboló „csontvázkeresési” láz hevében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezésére 1442 esetben indult vizsgálat magas beosztású köztisztviselők, állami tulajdonú cégek és önkormányzati vezetők ellen.

Akkoriban minden hírműsor azzal a látványossággal kezdődött, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány vagy a Fővárosi Önkormányzat néhány tisztségviselőjét bilincsbe verve elvezetik a rendőrök.

És a tévékamerák minden esetben csőre töltve várták a pillanatot, amikor az egész ország szeme elé tárhatják, ahogyan a porig alázott tisztségviselőket vezetőszíjon vonszolják ki a rendőrök munkahelyükről vagy lakásukból. Mert furcsamód a média munkatársai mindig tudták, hogy mikor és hol kezdődik az újabb pankráció. (…)

Az egymást váltó két elszámoltatási biztos által elindított csaknem ezernyolcszáz vizsgálatból mindössze az ügyek három százalékában, hatvanegy esetben született büntetőfeljelentés, ám ezek közül huszonnégyben már a vizsgálati szakaszban megszüntették a nyomozást, és mindössze hét esetben – az ügyek 0,3 százalékában – történt vádemelés.

A kormányváltás idején Lázár János által emlegetett „tizenhárom legmocskosabb ügy” többsége a bírósági szakba sem jutott el, amelyekben pedig vádat emeltek, ott bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában felmentették a vádlottakat.

A megvádolt nagyvadak közül Gyurcsányt még a vádlottak padjára sem sikerült ültetni, Juhász Ferencet, Szilvásy Györgyöt, Molnár Gyulát, Weinek Leonárdot, Laborc Sándort pedig felmentette a bíróság. Abban az egy-két ügyben pedig, amelyben részben megállapították a bűnösséget, a kormánypropaganda által beharangozott évtizedes büntetések helyett vagy felfüggesztett, vagy az előzetes letartóztatás idejével azonos időtartamú börtönbüntetést szabott ki a bíróság.

Így azután, hét évvel a kormányváltás után, feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy az „elmúltnyolcévezést” megalapozó elszámoltatás nem szolgált más célt, mint a politikai ellenfelekkel való leszámolást.”

Vásárhelyi Mária (168 Óra)