Parajd lakossága már csak a csodákban bízhat: durván megemelkedett a sókoncentráció a környező patakok vizében.
Parajd térsége pánikban: ökológiai katasztrófát okozott a patakok vizébe ömlő só
A parajdi sóbányánál bekövetkezett katasztrófa következtében tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma az erdélyi Balázsfalvánál. Emellett a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek – közölte vasárnap a román Agerpres hírügynökség.
A Fehér megyei prefektusi hivatal tájékoztatása szerint vasárnap
a Kis-Küküllő vizének sótartalma 1900,
a Nagy-Küküllőé 867, a Marosé pedig 403 milligramm volt literenként az említett mérőállomásokon.
A Fehér megyei gazdákat már szombaton figyelmeztették a hatóságok, hogy sem a Kis-Küküllő, sem a Nagy-Küküllő vize nem alkalmas állatok itatására vagy öntözésre. Azt is közölték, hogy a sókoncentráció hígítására a hatóságok ellenőrzötten vizet engednek ki a bözödújfalusi, a zetelaki és az ompolykisfaludi víztározóból.
A hatóságok készültségben vannak a katasztrófa menedzselésére
A Maszol.ro hírportál beszámolója szerint a Maros Vízügyi Igazgatóság (ABA Mureș) továbbra is a tározókból leeresztett édesvízzel hígította a sókoncentrációt a Kis-Küküllőn. Emellett azonban csökkentette a tározókból leeresztett vízhozamot, a tavak szintjének csökkenése miatt.
Az
ökológiai katasztrófát
az elárasztott parajdi sóbányából a Korond-patak vizébe kerülő nagy mennyiségű só okozta. A katasztrófavédelem és a vízügyi hatóságok a hétvégén több szivattyút is üzembe helyeztek a bánya térségében, amelyekkel átemelik a Korond-patak vizének egy részét, hogy kevesebb sós víz kerüljön a pataknak a bánya alatti szakaszába.
A vizet az önkormányzati út árkán keresztül vezetik el, és a sóhegy alatti alsó szakaszon eresztik ki. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették a víz sókoncentrációját. A vízminőséget 15 ponton monitorozzák, naponta kétszer.
A Maszol arról is beszámolt, hogy a Kis-Küküllő magas sótartalma okozta ökológiai katasztrófa miatt megközelítőleg
200 kilogramm halivadékot helyeztek át
a hatóságok a Kis-Küküllőből – Makfalva és Hármasfalu környékéről – a Szolokma-patakba. A monitorozás és az áttelepítés vasárnap is folytatódott.
A lajtoskocsikkal szállították a vizet a lakosság és a haszonállatok ellátása biztosításáért
A lakosság ivóvízellátása érdekében a Maros megyei katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett területekre, amelyből 223 ezer liter ivóvíz, 271 ezer liter háztartási használatra alkalmas víz, és 40 ezer liter állatok itatására szánt víz.
A katasztrófa sújtotta térségbe Temes, Bukarest-Ilfov, Szilágy, Szeben, Máramaros, Bihar, Brassó, Suceava, Neamt megyéből tartálykocsikban érkezett vízutánpótlás.
Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szombati terepszemléje alkalmával azt mondta: továbbra is
aggasztóan magas a sókoncentráció
mind a Korond-patak és a Kis-Küküllő, mind a Nagy-Küküllő és a Maros vizében.
Mivel a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről.
A parajdi bányakatasztrófáról és annak kezeléséről szóló cikkeinket időrendi sorrendben (a legfrissebb található legfelül) >>EZEN<< a linken találod.
(MTI/Nyugati Fény)
