Sulyok Tamás Alaptörvény-ellenesnek találta a vészhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelését, ezért visszaküldte az Országgyűlésnek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök
nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szól,
hanem élve alkotmányos jogkörével, pénteken visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra.
Alaptörvény-ellenes Orbánék eljárása
Indoklása szerint az elfogadott jogszabály az Alaptörvénnyel több ponton is ellentétes. A döntés hátterében az áll, hogy a törvény előkészítése és elfogadása során a parlament megsértette az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozatot (HHSZ), különösen az indokolás újraszerkesztésére vonatkozó szabályokat. Ez a köztársasági elnök szerint olyan súlyos szabálytalanság, amely
megkérdőjelezi a törvény jogszerűségét és alkalmazhatóságát.
A kifogásolt törvény célja az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusra hivatkozva kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek jogszabályi szintre emelése volt. Az Alaptörvény 28. cikke azonban előírja, hogy a törvények értelmezéséhez elengedhetetlen az indokolás figyelembevétele, amelynek szerkesztése során az előterjesztőnek szigorú szabályokat kell követnie.
A HHSZ-módosítás értelmében az újraszerkesztett indokolásnak tükröznie kell a törvényjavaslat eredeti indokolását és a módosító javaslatok indokolásait. Továbbá azt időben be kell nyújtani az Országgyűlés elnökének.
A vizsgált esetben egyik feltétel sem teljesült:
az új indokolás nem csupán új megközelítést alkalmazott, hanem időben is késve érkezett, ezzel elkerülve az országgyűlési képviselők valódi mérlegelési lehetőségét.
Az erdők gátlástalan kivágását különösen aggályosnak találta Sulyok Tamás
Különösen problémásnak találta Sulyok az erdőtörvény módosítását, amely
a tarvágás lehetőségét bővíti a legmagasabb természetességi állapotú, védett erdőkben.
Míg a veszélyhelyzeti rendelet célja eredetileg a tűzifa-ellátás biztosítása volt, az újraszerkesztett indokolás már természetvédelmi és klímavédelmi célokra hivatkozik – teljesen eltérve az eredeti szándéktól. Az elnök szerint ez sérti az Alaptörvény P) és XXI. cikkét, amelyek a környezet védelmére vonatkoznak.
Sulyok Tamás szerint ez olyan mértékű visszalépést jelent a természetvédelemben, amelynek alkotmányossága megkérdőjelezhető.
(parlament.hu nyomán)
