Palkovics László szerint a mesterséges intelligencia nem ördögtől való, hanem egy hasznos eszköz a mindennapokban. Interjú.
Mesterségesintelligencia-alapú (MI-) avatárként jelent meg nemrég újra a politikában Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter. A korábbi tárcavezető a Nyugati Fénynek adott exkluzív interjújában robotokról, tanáravatárokról, deepfake-ről beszélt, valamint arról, hogyan formálja át az MI a jövőnket. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
A sci-fi valósággá vált
Amikor március 24-én megírtuk, hogy Palkovics László mesterséges intelligencia által életre keltett avatarként tért vissza a magyar politikai színtérre, sokan meglepődtek. Ilyet ugyanis eddig sokan korábban csak a netflixes Black Mirror-részekben láttunk.
Kapcsolódó: Ilyen még nem történt a magyar politikában: A volt miniszter elképesztő dolgot művel
A volt innovációs miniszter MI-alapú énmásával jelentkezett be a kormány hivatali kommunikációjába. Eközben sokakban az is felmerült, hogy ez az a Rogán Antal-féle titokzatos, milliárdos fejlesztés, amiről eddig csak suttogtak bizonyos körökben.
Amint megláttam a videót, felhívtam őt. Ha már a mesterséges Palkovics megszólalt, szólaljon meg a valódi is. Az interjúra a budapesti Mariott Hotelben, a keddi Portfolio-konferencia előtt került sor.
Te meg tudod mondani, hogy ez MI?
Míg készültem a beszélgetésre – hétfőn – az egyik barátom mutatott a Google új fejlesztéséről egy videóösszeállítást, amely teljes egészében mesterséges intelligenciával generált tartalmakból állt. A szereplők beszéltek, mosolyogtak, gesztikuláltak. Valósághűen. A programot csak nagyon kevesek próbálhatták még ki, a nagyközönség számára még nem elérhető.
(Google/Youtube)
2-3 éve az ilyen AI-videókban eltorzult arcvonásokat, elmosódó szemeket, fura mimikát, „elfolyó” arcokat lehetett látni. Ma azonban már ott tartunk, hogy alig lehet megállapítani, hogy a videókban szereplők nem valódi emberek.
(Just A Happy Troll/Youtube)
Bár első pillantásra nagyon ijesztőek ezek a fejlesztések az átlagember számára, Palkovics mégis azt mondja, az MI hasznos dolog, és nincs miért félni tőle.
„A mesterséges intelligencia nem vesz el munkát, hanem lehetőséget teremt”
– ismétli többször Palkovics, és miközben beszél, világossá válik, nem fékezni akarja az MI-t, hanem
irányítani, együttműködni, közösen gondolkodni azzal.
Robotok, humanoidok, póttanárok
A beszélgetés egyik legizgalmasabb szakasza az volt, amikor szóba kerültek a humanoid robotok. Palkovics szerint már nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyenek, hanem az, hogy kik gyártják majd őket.
Szerinte a magyar ipar – különösen az autóipari beszállítói kör – kellően sokrétű ahhoz, hogy belépjen ebbe a világba. A Bosch, a Continental, és más cégek már most is olyan komponenseket gyártanak, amelyek alkalmasak robotok építésére. A cél:
egy univerzális humanoid robot, amely képes autót vezetni, bevásárolni, pakolni:
segíteni a hétköznapokban.
„Néhány éve még magam is kételkedtem benne, hogy van-e jövője a humanoid robotoknak. Ma már egyre inkább úgy látom: van. Amit az ember el tud végezni, azt a robot is – néha pontosabban, néha gyorsabban.
Ha olyan gépet akarunk, ami egyszerre tud házimunkát végezni, autót vezetni vagy árut pakolni egy boltban, akkor nem célgépekre, hanem egyetlen, összetett robotra van szükség. Ezért is hiszek ma már abban, hogy
a humanoid robotoknak igenis van értelme”
– fejtegette a kormánybiztos.
Nemcsak a gyárak világában lehet szerepe az MI-nek
Az MI a tanárhiány problémájára is technológiai választ kínál. Az úgynevezett „tanáravatárok” otthoni segítőként működhetnének, telefonos vagy számítógépes alkalmazásként.
Palkovics szerint ez nemcsak a tanulást könnyítené meg, de
a hátrányos helyzetű térségekben is pótolhatná a hiányzó szakembereket
– például nyelvtanulásban, tananyag ismétlésekben.
„Az avatár tulajdonképpen egy mobiltelefonos alkalmazás. Elképzelhető, hogy a tanár által megtartott órát feltanítjuk az avatárnak, és az otthon újra elmondja ugyanazt a tananyagot a diáknak. Ez azért is lehet hatékony, mert a gyerek számára biztonságot ad, ha ugyanattól a tanártól hallja újra az anyagot”
– ismertette elképzeléseit a kormánybiztos.
Veszélyes manipuláció, politikai deepfake-ek
Arra a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy az MI-t politikai célokra is bevetik majd, például hamis videókkal, kampányokkal,
a kormánybiztos elismerte a ránk leselkedő a veszélyt.
Szerinte jogszabályi válaszra van szükség ezen a területen. Vagyis egyértelműen jelölni kellene valahogy, hogy egy adott tartalom mesterségesen generált-e.
„Pecsétet kell rá tenni”
– fogalmaz.
Kiemelte, hogy az ilyen eszközöket
nem maga a technológia teszi veszélyessé, hanem azok a kezek, amelyek használják.
Tudás kontra képesség: meddig használjuk jól?
A beszélgetés során sok szó esett az oktatásról is. Palkovics világossá tette: szerinte nem baj, ha egy gyerek a ChatGPT segítségét használja egy fogalmazás megírásához.
A probléma az, ha a gondolatok megszerkesztéséhez, vagyis magához a teljes szöveg megírásához használja a chatbotot.
„Ha egy gyerek az iskolai fogalmazását mesterséges intelligenciával íratja meg, az nem jó. Nem azért, mert nem jut hozzá a tudáshoz, hanem mert közben nem tanulja meg, hogyan kell strukturáltan gondolkodni.
Egy fogalmazásnak bevezetése, tárgyalása, befejezése van, és ezt a gondolkodási folyamatot kellene megtanulnia. A tudás lehet, hogy meglesz, de a képesség hiányozni fog. Nem ő küzdött meg érte, nem ő gondolta végig, csak elolvasta, amit más írt helyette”
– jelezte ellenérzését.
A magyar MI: ki használja, kié az előny?
Palkovics elmondása szerint Magyarországon nem a robotok veszik el a munkát. A valóság ezzel szemben az, hogy munkaerőhiány van, és ezt véleménye szerint az MI segíthet áthidalni.
Például roma emberek betanításával, hogy high-tech környezetben is tudjanak dolgozni. Emellett start-upok támogatására is létrejött egy 73 milliárd forintos alap, amely már korai fázisban is képes segíteni az MI-fejlesztéseket. Azt szeretné, hogy Magyarország ne csak felhasználója, hanem
gyártója is legyen az új technológiáknak.
Az Európai Unióval (EU) közösen működtetik a „Factory” (inkubátor program) nevű kezdeményezést, amely egy szuperszámítógép köré szervezi az MI-fejlesztő közösségeket. Az EU pedig az ilyen projekteket akár részben is finanszírozza.
Ki kontrollálja a rendszert?
Az adatok felhasználása, tárolása és védelme szintén téma volt. Palkovics szerint a magyar szabályozás – különösen a Polgári törvénykönyv és az adatvédelmi törvény – elegendő garanciát nyújt, de az MI-alkalmazásokkal kapcsolatban új eljárásokat is ki kell dolgozni. Ennek feltérképezése, kidolgozása elmondása szerint már folyamatban van.
Megjegyezte: nem az a baj, ha adatokat tárolnak, hanem az, ha ezeket hátrányos célokra használják.
„Ez még csak a játszótér”
– figyelmeztetett a végén Palkovics.
Leszögezte
a mesterséges intelligencia nem ördögtől való, nem kell tőle félni.
Sőt, eszköz, amit lehet jól használni. De hozzátette azt is, nagyon az elején vagyunk még, mert az, amit ma MI-nak hívunk, még csak a kezdet.
Kapcsolódó:
Ilyen még nem történt a magyar politikában: A volt miniszter elképesztő dolgot művel (+videó)
