Nem csak a magyar állampolgárok elhallgattatása miatt kell aggódni. Veszélyben a magyar gazdaság az úgynevezett átláthatósági törvény miatt, a bankok kritikus lépésre vetemedhetnek.
Lehullt a lepel: Orbánék átláthatósági törvénye átalakítaná a bankszektort és pénzpiacot is
Úgy tűnik, éppenséggel kapóra jöhet Fidesznek a kritikus hangok elhallgattatása és a félelemkeltés az átláthatósági törvénynek nevezett cenzúratörvénnyel kapcsolatban, ám még ennél is komolyabb dolog állhat a háttérben. Egyre több olyan vélemény körvonalazódik, amely szerint a nagytakarítási törvény csak az Orbán-kormány kétségbeesett manővere, hogy
elterelje a figyelmet a magyar gazdaság kritikus állapotáról,
amit egyébként az Orbán-kormány 15 éves hibás kormányzása okozott.
A Telex annak járt utána, mikét értékelik a bankok az új kormányzati szabályozást, hogyan értékelik a folyamatokban a saját szerepüket, de kitértek a törvény pénzügyi következményeire is.
Erősen bírálták a cenzúratörvényt
Mint ismert, egyelőre még nem fogadták el a jogszabályt, azonban pénzintézetek már elkezdték feltérképezni a várható következményeket. A lap forrásai megerősítették: a bankok mindig igyekeznek megfelelni a hatályos jogszabályoknak, ugyanakkor a háttérbeszélgetéseken olyanokat is hallani, hogy
- a jogszabálytervezetnek lehetetlen megfelelni,
- aki készítette, semmit sem tud a bankok működéséről,
- a politikai cél miatt pedig elveszett a minimális realitásérzék is – hívták fel a figyelmet.
„Az, aki ezt leírta, egyáltalán nem gondolt bele, hogy ez mit jelent. Vagy képessége, vagy igénye nem volt hozzá”
– idézték fel az egyik ilyen beszélgetésen elhangzottakat.
Jelezték, az egész pénzügyi rendszerre nézve is rendkívül negatív következményekkel járna a törvény elfogadása.
„Elő lehet írni, hogy május 31-ig fejlesszünk nullával osztható számokat, kör alakú négyszögeket, vagy jelentsük, hogy az ügyfeleink miről álmodtak előző éjjel, de ez nem fog menni, akkor sem, ha szigorúan megbüntetnek érte”
– közölte az ügyre rálátó forrás.
A bankoknak is jelenteniük kell?
Azt írták, a banki vezetők szerint több tucat szakmai kérdés merül fel, miközben magyar állampolgárként kicsit az is paradox helyzet, hogy technikai oldalról kell tárgyalni egy ilyen jogszabályról, azonban jelenleg erre is szükség van. A gazdasági szakemberek szerint a bankoknak több éves fejlesztést igényelne a törvénynek való megfelelés, ám a rendelkezés szerint azonnali lépéseket várnának el tőlük.
Megjegyezték, hogy a banknak a törvénytervezet szerint
jelenteniük kell az „engedélyköteles fizetési műveletek”-et.
Ugyanakkor ilyen valós idejű politikai ellenőrzési lehetősége nincsen a banki rendszereknek, ezek a folyamotok egyáltalán nem így működnek. A szabály komolyan vétele iszonyatos informatikai fejlesztési terhet ró a bankokra, amelyeknek valamilyen módon szűrniük kellene a későbbiek során monitorozni „kívánt” utalásokat.
Sok a kérdés
Több kérdés is felmerült az üggyel kapcsolatban.
- „A jogszabály direkt és indirekt támogatásokat emleget. Ez mit jelent?
- Ha valaki devizában kap pénzt, azt kell nézni?
- Vagy ha az adományozó korábban kapott a bankba külföldről pénzt, majd forintban utal, azt is szűrni kell?
- Mikor kell egy adott szervezetet figyelni: ha listára tették, vagy ha a bankot értesíti a NAV erről?”
– sorolták.
Jelezték, egyre komolyabb aggodalmakat vált ki a bankszektorban az elfogadás előtt lévő átláthatósági törvény, amely a bankok szerint nemcsak jogilag ellentmondásos, de olyan politikai elvárásokat próbál rájuk erőltetni, amelyek
szembemennek a pénzügyi gyakorlat alapelveivel (!).
A jogszabálytervezet vonatkozásában már most is érezhető a bizalom csökkenése, a piaci szereplők szerint ugyanis a szabályozás azt az érzetet kelti, hogy az állam belenyúlhat a banki folyamatokba, és a banktitokra vonatkozó előírásokat is könnyedén felülírhatja.
Veszélyben a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitása
A bankok egyik legnagyobb félelme, hogy amennyiben a jogszabály életbe lép, az
a magyarországi megtakarításokat külföldi irányba terelheti.
A baj előjelei pedig bőven érzékelhetők: egyre többen nyitnak számlát és fektetnek be devizában külföldi bankoknál. Privátbanki körökből úgy tudni, nem a törvény célkeresztjében álló médiavállalkozók vagy civil szervezetek érdeklődnek leginkább a külföldi lehetőségek iránt, hanem tehetős üzletemberek, akik leginkább arra kíváncsiak,
elérhetők-e olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek teljes mértékben függetlenek a magyar államtól.
A tervezet tartalmaz olyan elemeket, amelyek engedélyhez kötnének bizonyos pénzmozgásokat, sőt, a banktitok alóli kivételek is bővülnének. Mindez súlyos csapást mérhet a pénzügyi rendszer iránti bizalomra. Az érintettek attól tartanak, hogy politikai alapon bárkit célba vehetnek, ami bizonytalanságot kelt, és hosszabb távon gyengítheti a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.
Kitértek rá, hogy a törvény lehetséges következményei bőven túlmutatnak a hazai piac határain. Szakértők szerint a jogszabály jelentős nemzetközi visszhangot válthat ki, ami nemcsak a forint gyengüléséhez, hanem hitelminősítési problémákhoz is vezethet. Több értékelés – köztük a 2026-os Moneyval-vizsgálat – kimenetele is veszélybe kerülhet, miután a szabályozás alááshatja a pénzmosás elleni nemzetközi együttműködést – mutattak rá.
Az Orbán-kormány politikai alapon kezeli a tényeket
Megjegyezték, a hitelminősítők döntéseit a kormány gyakran politikai alapon értelmezi.
Ha pozitív az értékelés, akkor kiemelik, ha negatív, akkor megalapozatlannak tekintik.
A valóság ennél azonban árnyaltabb. A minősítők számára a legfontosabb tényező az, hogy Magyarország mennyire tud hozzájutni az EU-s pénzekhez. Ugyanakkor a jelenlegi jogszabálytervezet éppen ezt veszélyezteti, mivel az átláthatósági törvény az EU alapelveivel is ütközik.
Kritikus hangok emlékeztetnek arra is, hogy miközben a magyar állam nem lát problémát abban, hogy egy részben állami tulajdonú bank szélsőjobboldali külföldi politikai erőket támogasson pénzügyileg – például a francia Marine Le Pen kampányát –, addig hazai civil vagy médiaprojektek finanszírozása esetén már nemzetbiztonsági kockázatokról beszél. Ez a kettős mérce újabb kérdéseket vet fel.
A bankárok többsége borúlátó: úgy vélik, nem a gazdasági racionalitás, hanem a politikai szándék vezérli a döntéshozókat. Bár számítani lehet nemzetközi tiltakozásra és belső szakmai ellenállásra is, a hazai tapasztalatok alapján ezek önmagukban nem fogják megállítani a törvényhozási folyamatot. A legnagyobb kérdés az, vajon milyen hosszú távú következményekkel jár majd ez a pénzügyi és bizalmi válság Magyarország számára.
