Az Európai Bizottság szerint idén mindössze 0,8 százalék lesz a magyar GDP-növekedés. Eközben Lengyelország és Románia is messze lehagy minket.
Magyarország gazdasági kilátásai
továbbra is kedvezőtlenek
az Európai Bizottság (EB) 2025. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint.
A hazai helyzet sokkal rosszabb, mint a lengyel és a román
A magyar GDP-növekedés 2025-re mindössze 0,8 százalékos lesz az EB szerint, ami
a legalacsonyabb érték a régió EU-tagországaiban.
Összehasonlításképpen: Lengyelországban a növekedés eléri a 3,3 százalékot, Romániában pedig 1,4 százalékot.
A beruházások területén még aggasztóbb a kép: a magyar beruházások
2025-ben várhatóan 1,5 százalékkal csökkennek,
miközben a régió többi országa növekedést könyvelhet el. Lengyelország például 6,9 százalékos beruházás-bővüléssel számol, ami a harmadik legjobb adat az EU-ban.
A magyar gazdaság 2024-ben is gyengélkedett. Tavaly a GDP mindössze 0,5 százalékkal nőtt, míg 2025 első negyedévében 0,2 százalékos visszaesés történt. A munkanélküliség 2024-ben 4,5 százalékra emelkedett, de a betöltetlen álláshelyek száma csökkent, azaz rengeteg munkahely szűnt meg.
A gyenge gazdasági teljesítmény mögött több tényező áll:
- a bizonytalan üzleti környezet,
- a közberuházások visszafogása,
- a gyenge gép- és járműexport,
- valamint az ipari termelés visszaesése.
A beruházások 2025-ben továbbra is korlátozottak maradnak, különösen a vállalati szektorban, bár 2026-ra – ha a globális bizonytalanság enyhül – némi fellendülés lehetséges.
Magas infláció és kampányköltekezés várható az Európai Bizottság vizgsálata szerint, a GDP-növekedés azonban nem lő ki
A gazdasági növekedés motorja várhatóan továbbra is a magánfogyasztás lesz, amit a személyijövedelemadó-mentességek és családi kedvezmények hajtanak.
Az inflációs nyomás azonban erősen jelen van,
a 2024-es harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapú infláció 3,7 százalék volt, az élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó mutató pedig 5,9 százalék. Az infláció 2025 első negyedévében ismét gyorsult, részben
az élelmiszerárak emelkedése és az adóemelések miatt,
és a teljes éves mutató is magas szinten marad majd.
A költségvetési hiány a GDP 6,7 százalékáról 2024-re 4,9 százalékra csökkent. Ez az érték 2026-ban ismét enyhén nőni fog, 4,7 százalékra, részben a közszféra béremelései, a működési kiadások emelkedése és az adókedvezmények bővítése miatt.
A személyijövedelemadó-mentességek és a családi adókedvezmények bevezetése becslések szerint 0,6 százalékos GDP-arányos bevételkiesést okoznak. Ezt részben ellensúlyozza az ágazati különadók meghosszabbítása. A GDP-arányos államadósság is nő: 2024-ben az emelkedést a forint gyengülése és a Liszt Ferenc-repülőtér felvásárlása okozta, 2025-ben pedig várhatóan 74,5 százalékra nő, részben a nagy összegű kamatkifizetések miatt.
Összességében
Magyarország az uniós országok utolsó harmadába került a gazdasági teljesítményt vizsgálva,
és kilátásai továbbra is gyengék. Eközben a régiós versenytársak – például Lengyelország és Románia – lényegesen dinamikusabb növekedést mutatnak.
(hvg.hu nyomán)
