Matolcsy Ádám és Száraz István be akart lépni a nemzetközi luxusingatlan-piacra, de végül csúnya bukó lett az Ultima-projekt vége.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak működésére az egyik leglátványosabb és legellentmondásosabb példa az Ultima Capital S.A.-val folytatott üzlet, amelyben
kiemelkedő szerepet játszott Matolcsy Ádám és Száraz István,
akik az Optima-csoport döntéshozatalát egyre nagyobb mértékben befolyásolták informális csatornákon keresztül – derült ki a telex.hu csütörtöki tényfeltáró cikkéből.
Kettejük luxus iránti lelkesedése – Matolcsy például az esküvőjét is az Ultima egyik exkluzív helyszínén, a csak helikopterrel vagy hajóval megközelíthető Cannes Le Grand Jardin-on tartotta – összefonódott egy gigantikus pénzügyi vállalkozással. A bonyolult cégháló útja a budai Pusztaszeri út 59. alatt működő Optima főhadiszállásáról indult és a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett
MBH Bank hitele segítségével próbált nemzetközi szintre lépni.
Kapcsolódó: Mi folyik itt? Lefülelték az MNB-botrányban érintett Matolcsy Ádám baráti körének újabb gyanús akcióját
A luxusingatlan-projekt kezdete
A történet középpontjában két milliárdos, a francia Max-Hervé George és a svájci Byron Baciocchi áll. Ők alapították meg 2012-ben az Ultima Capital S.A. nevű svájci céget, amely
ultraluxus nyaralóingatlanokat húzott fel világsztárok, királyi családok és szupergazdagok számára.
Az üzleti modelljük lényege az volt, hogy az ingatlanok birtoklását és az üzemeltetést külön struktúrákban kezelték.
Az Ultima Collection portfóliója gyorsan nőtt: olyan helyszíneken, mint Gstaad és Cannes, kizárólagosságot és luxust kínáló nyaralók épültek. Az ötlet jól rezonált a globális elit igényeire, és George, illetve Baciocchi tőkeerős partnert keresett a további bővüléshez. Így került a képbe a magyar Optima Befektetési Zrt., az MNB alapítványainak vagyonkezelője. A két fél közötti együttműködés 2021-ben kezdődött meg, amikor svájci frank alapon kötvényeket vásároltak Matolcsyék az Ultimától.
Kapcsolódó: Drámai hírt kapott Varga Mihály: További milliárdok tűnhetnek el az MNB alapítványaiból
Az Optima és az Ultima kapcsolatának mélyülése
Az Optima célja nem pusztán pénzügyi volt – a hosszú távú terv az Ultima Capitalban való többségi részesedés megszerzése, sőt, az üzemeltető cégben is komoly pozíció kialakítása volt. A konstrukció szerint 58 százalékos tulajdonrészt szerezhettek volna az ingatlanportfólióban, és 21 százalékot az üzemeltetésben. Ehhez azonban folyamatosan pénzt kellett injektálniuk a fejlesztésekbe. Ehhez pedig arra számítottak, hogy a másik befektetésükből, a varsói tőzsdén jegyzett GTC S.A.-ból származó hozam fedezi majd a kiadásokat.
Csakhogy a terv hamar megbicsaklott. A GTC nem szállt be az Ultimába, a magyar irányítás alatt álló Optima pedig egyre kevésbé volt képes tartani a tempót.
A svájci frank felértékelődése miatt a projekt költségei jelentősen megugrottak,
miközben a magyar oldal likviditása csökkent. Az MBH Banktól felvett hitel sem hozta meg a várt áttörést, sőt, a fedezetlen vállalások újabb kockázatokat hoztak a rendszerbe.
Kapcsolódó: Ez a hallgatási pénz? Mesés osztalékot fizethetnek Mészáros Lőrincék a Matolcsy-klánnak
A bukás okai
A portál szerint a kudarc okai több szinten kereshetők. Egyrészt a magyar fél részéről hiányzott a kellő pénzügyi és jogi kompetencia: a döntéshozók nem beszéltek elég jól nyelveket, nem értették a szerződések buktatóit, és nem tudtak lépést tartani a nemzetközi partnerekkel. Bár az Optima oldalán a Dentons, míg Max-Hervé George részéről a Baker McKenzie ügyvédi irodák dolgoztak, ezek tanácsai csak akkor lehettek volna hasznosak, ha
Matolcsyék értették volna a luxusingatlan-piachoz.
Másrészt a magyar szereplők figyelmét elvonta a GTC révén lebonyolított másik projekt, amelyben Somlai Bálint – Matolcsy Ádám baráti körének tagja – által vezetett cégek kaptak jelentős szerepet. A GTC-ből kivont pénzeket magyarországi fejlesztésekre fordították, így nem maradt elegendő forrás az Ultima-vállalások teljesítésére.
Kapcsolódó: Dől a kártyavár: Matolcsyék pénzembere óriási bajban van, zárolták a milliárdjait
Nyertesek és vesztesek
A történet nyertesei egyértelműen a nemzetközi partnerek voltak. Max-Hervé George és Byron Baciocchi időben kiszálltak, jelentős profittal. A projekt végén a svájci Ultima Capital S.A.-t egy görög milliárdos, Johannisz Papalekasz mentette meg, aki
Matolcsyékhoz képest jelentősen kedvezőbb áron szerzett tulajdonrészt.
A magyar adófizetők viszont komoly veszteséget szenvedtek el. Az Optima úgy költött el milliárdokat, hogy a befektetés nem térült meg, sőt, jövőbeli pénzügyi kötelezettségeket is hátrahagyott. A lap szerint az egész történet azt mutatja, hogy a forma és a vágy nem helyettesíti a valódi tudást és előrelátást: Matolcsy Ádám és Száraz István egy olyan ligába próbált belépni, ahol
sem tapasztalat, sem eszköz nem állt rendelkezésükre.
Kapcsolódó: Titokban elsikálták az Orbán-rendszer legnagyobb botrányát? Így hízik tovább a Matolcsy-klán kulcsembere
Matolcsy Ádám és a Pusztaszeri út 59.
Az Optima kulcsszereplői – Fekete Zoltán hivatalos vezető mellett – informálisan Matolcsy Ádám és Száraz István voltak, akik a döntésekbe egyre nagyobb befolyással bírtak. A budapesti Pusztaszeri út 59. szám alatti épület nemcsak az Optima székhelye, hanem
a luxushoz és pénzhez vonzódó magyar elit találkozópontja is lett.
Itt dőlt el, hogy milyen irányba mozdul el az alapítványi vagyon, és itt született meg az a döntés is, hogy hitelt vegyenek fel az MBH Banktól a svájci projektre – amely mára jórészt kudarccal végződött.
Kapcsolódó: Lázár János szakemberhez fordult: Matolcsy alapítványos embere felel a pályaudvarok privatizálásáért
Összegzés
A portál szerint az Ultima-sztori tanulsága világos: ha közpénzből akar valaki globális elitprojektet finanszírozni, ahhoz nemcsak ambíció, hanem szaktudás, átláthatóság és stratégiai előrelátás is szükséges. Ebből a magyar oldalról alig volt valami, így az üzlet végül a luxus illúziójaként ért véget.
A magyar adófizetők pénzét elköltötték, a nemzetközi milliárdosok pedig jót nevettek
– miközben tovább pezsgőznek egy svájci „chalet” teraszán.
