Mátyás király maradványai a szenzáció kedvéért kerültek fókuszba. Most az MTA tette helyre a hazugságot.
Helyretette az igazságot az MTA: nem Mátyás király maradványai lettek meg Székesfehérváron
Néhány hete végigspöpört a sajtón a szenzáció hír: állítólag megtalálták Mátyás király csontvázát. A jobboldali sajtó ünnepelt, a hazafias pátosz ömlött, csak épp a tudományosság maradt ki az egészből.
A Mandiner cikke nyomán a hír bejárta a nemzetközi sajtót is. Gábor Emese magyar képzőművész készített arcrekonstrukciókat, amelyek alapján azt állította, hogy egy székesfehérvári sírban Mátyás király koponyája van.
Az állítását azzal „bizonyítja”, hogy szerinte a Mátyás királynak tulajdonított koponya alaktani hasonlóságot mutat fia, Corvin János maradványaival.
Azonban a Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (MTA AOTB) szerint a koponya morfológiai, mérhető tulajdonságai alapján
nem lehet a két egyén közötti közvetlen rokoni (családi) kapcsolatot igazolni.
Az MTA egyszerű érvvel cáfolta a Mátyás király sírjával kapcsolatos pitiáner hazugságot
Az MTA arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen módszerekkel nem lehet rokonságot bizonyítani. Nem történt genetikai vizsgálat sem, és
a külföldi szakértő, akire Gábor hivatkozott, cáfolta, hogy ilyet állított volna.
Az akadémikusok meg is keresték Martin Trautmann professzort is, aki elmondta, soha nem látta a koponyát. Ugyanakkor nem járult hozzá a neve használatához sem. Az egész ügyet tehát szakmai alapok nélkül, a szenzációhajhászás kedvéért tálalhatták ki, így félrevezetve a közvéleményt.
Az MTA-nál azt javasolják, hogy a koponyát kompetens antropológus szakemberek vizsgálják meg, korszerű tudományos módszerekkel. Szerintük kellenek genetikai mintavételek és elemzések is, hogy a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön, mert ez önmagában nem biztosít kellő megbízhatóságot.
„Hunyadi Mátyás történelmi szerepének méltó elismerése megkívánja, hogy a vele kapcsolatos tudományos eredmények – különösen biológiai örökségét illetően – olyan formában kerüljenek a nyilvánosság elé, amelyek mind szakmai szempontból megalapozottak, mind az érintett kutatók és intézmények által hitelesen képviselhetők. Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot”
– emelte ki a bizottság.
(mta.hu nyomán)
