Az Orbán-kormány lemondta a május 12-re tervezett tárgyalást az ukrán kormánnyal, ahol a magyar kisebbség helyzetéről lett volna szó.
Alighanem a kémháború miatt
mondta le az Orbán-kormány a hétfőre tervezett tárgyalását Ukrajnával,
amiben a kárpátaljai magyarok helyzetét vitatták volna meg – írta vasárnap az ukrán igazságügyi minisztérium Facebook–oldalán.
Kapcsolódó: Folytatódik az ukrán–magyar kémháború: Volt ukrán diplomatára csaphatott le a TEK a Ferenciek terén (+videó)
Ez a találkozó lett volna a nyitánya annak a rendszeres egyeztetés sorozatnak, amelyben az ukrajnai magyar kisebbségek kérdéséről tárgyaltak volna.
Április végén egyeztek meg a tárgyalások megindításában
Beszámoltunk róla, hogy Olha Sztefanyisina, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes április 29-én tárgyalt Budapesten. Magyarországi látogatásával kapcsolatban egy kijevi sajtótájékoztatón kérdezték az egyeztetésekről és arról, hogy az EU tagállamai közül egyedül Magyarország vétózta meg, hogy a honvédő háborút folytató ország megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Kapcsolódó: Elfogyott a türelem: Kőkemény figyelmeztetést kapott Orbán Ukrajnából
Ukrajna EU-csatlakozásáról
Az ukrán politikus ismét felhívta rá a figyelmet, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem egyenlő azzal, hogy az ország máris EU-tag lenne, a folyamat ugyanis hosszú időt vesz igénybe. Ezzel természetesen Orbán Viktor is tisztában van, a magyar kormány azonban inkább úgy döntött, mindent megtesz azért, hogy Ukrajna ne lehessen EU-tag. Ugyanakkor nem világos, hogy Magyarországnak milyen érdeke fűződik ehhez, hiszen egy szomszédos országról van szó, ráadásul ott van Kárpátalja kérdése is.
A kárpátaljai magyarok miatt tárgyaltak volna
Mivel nem pontosan érthető, hogy a magyar kormány milyen álláspontot képvisel az ügyben, az ukrán fél közölte: haladéktalanul tárgyalásokat kell folytassanak egy közös álláspont kialakításáról. A nepszava.hu beszámolójában emlékeztetett arra, hogy ugyan Ukrajna 2023 decemberében módosította a kisebbségi jogokról szóló törvényt – amelyet korábban az EU is bírált –, a változtatások eredménye nem nyerte el a magyar kormány tetszését. Orbánék továbbra is azt követelik (?) Kijevtől, hogy állítsák vissza a 2015 előtti kisebbségi jogi szintet, különös tekintettel a kárpátaljai magyar közösség helyzetére.
Kapcsolódó: Kimutatta a foga fehérjét Orbán kormánya: Gyalázatos dolgot tettek a kárpátaljai menekültekkel
Bírálták az Orbán-kormány Oroszországhoz fűződő viszonyát is
A kétoldalú kapcsolatok másik érzékeny pontja az Orbán-kormány Oroszországhoz fűződő viszonya. A magyar miniszterelnök az orosz–ukrán háború kezdete óta következetesen Moszkva szempontjait visszhangozza, és rendre azt állítja, hogy Ukrajna nem győzheti le Oroszországot, fennmaradását pedig kizárólag a nyugati támogatások teszik lehetővé.
Felidézték, Orbán többször is sértő módon nyilatkozott Ukrajnáról, az országot „senkiföldjének” minősítette, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országként említette a megtámadott országot. Mindennek következtében egy 2024 februárjában készült közvélemény-kutatás eredménye alapján
az ukrán állampolgárok 52 százaléka ellenséges országnak tekinti Magyarországot (!).
Szintén olaj volt a tűzre, hogy a magyar kormány plakátkampányt indított Ukrajna EU-csatlakozása ellen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is kijelentette: Ukrajna uniós tagsága hátrányosan érintené a magyar mezőgazdaságot és még a nyugdíjrendszert is. Állításait semmivel sem támasztotta alá.
Dolgoznak egy ilyen forgatókönyvön
Az ukrán politikus azt is elmondta, hogy a magyar–ukrán megbeszéléseket május 12-én Ungváron fogják folytatni, ezen tárgyalások után tudnak majd csak következtetéseket levonni, hogy van-e lehetőség a valódi párbeszéd kialakítására Magyarországgal.
Azon felvetése, miszerint van-e B terv, ha nem sikerül a magyar kormányt lebeszélni a vétóról, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt. Jelezte: már dolgoznak egy ilyen forgatókönyvön.
„Ukrajna mindent meg fog tenni – és még azon túl is –, hogy megnyílhassanak ezek a tárgyalások. Technikai értelemben hat tárgyalási fejezetet is meg lehet nyitni a lengyel és a dán elnökség alatt”
– közölte.
Olha Sztefanyisina április végén Budapestre látogatott egy kijevi delegáció élén. A látogatás célja a magyar–ukrán kétoldalú párbeszéd erősítése volt, különös tekintettel Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseire.
Sztefanyisina találkozott Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. A megbeszélések középpontjában a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosítása, valamint az Ukrajna EU-csatlakozását gátló magyar vétó kérdése állt.
A találkozón megállapodás született a május 12-én Ungváron tartandó egyeztetésről is, amelynek kiemelt témája lett volna a magyar kormány (fiktív) aggodalmainak kezelése, valamint Ukrajna uniós integrációjának előmozdítása.
