Leköszön a költségvetésért felelős államtitkár.
Távozik Banai Péter Benő államtitkár
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) leköszönő államháztartásért felelős államtitkára évek óta a költségvetés egyik legfontosabb alakítója, akit Varga Mihály jegybankelnökkel gyakran „az ország könyvelője”-ként emlegetnek. Az államháztartásban töltött közel 30 éves pályafutásától
elköszönt, és május elsejével a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) folytatja tevékenységét
– írta meg az index.hu.
A szakember a portálnak nyilatkozva fejtette ki véleményét gazdasági kérdésekben. Többek között kitért rá, hogy
- miért „fogyott el” a 2025-ös tervezett költségvetési keret 62 százaléka már az első negyedévben,
- mi áll a kritikus költségvetési hiány mögött, és hogy ez milyen következményekkel jár,
- mennyire reális forgatókönyv, hogy Magyarország kilép az EU-ból,
- mit történne Ukrajna EU-csatlakozásával,
- miként egyeztethető össze a választási osztogatás és a hiánycsökkentés,
- illetve arról is beszélt, mit gondol a nyugdíjrendszer „fenntarthatóságáról”.
Miért fogyott el a költségvetés kétharmada?
„Az év elején számos olyan kifizetés volt, amely megterhelte a költségvetést. Ilyen volt a rezsitámogatások döntő részének kifizetése, vagy épp a lakossági állampapírok után kifizetett kamat, ezek januártól áprilisig jelentették a legnagyobb összegű kifizetést.
A 13. havi nyugdíj kifizetésére is februárban került sor, tehát a nyugdíjkifizetéseknél sem időarányos a teljesítés. Az egészségügyi intézmények részére kifizetett forrásoknál is februárban láttunk egy ugrást, a kormány a korábbi évekhez hasonlóan az intézmények tartozását rendezte”
– magyarázta Banai Péter Benő, hogy miért fogyott el a költségvetés kétharmada már az első negyedévben. Megjegyezzük, az állampapírok után kifizetett kamatok pedig egyszerűen járnak az embereknek, ezt nem a magyar kormány fizeti ki, ugyanis ez volt az állami „garancia” a konstrukció elindításakor.
Az inflációról
Elmondta: az idei évre 4,5 százalékos inflációt várnak. HA (!) – mondta – ez a célszám valósul meg, akkor
a nyugdíjakat ki kell egészíteni.
” A nyugdíjrendszeren belül is vannak szakmai kérdések, de a fenntarthatósági problémáit elsősorban nem a nyugdíjrendszeren belül, hanem a családpolitikán keresztül lehet megoldani”
– fogalmazott.
Tudta? Németország miatt esett vissza magyar gazdaság
A magyar gazdaság visszaesésével kapcsolatban elmondta, az főként Németország (!) miatt van, a külső környezet miatt van, valamint azt is mondta, hogy
„Európa gazdasági teljesítménye sem túl acélos, ez óhatatlanul kihat ránk” (sic!).
„Az idei évre 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt vártunk, úgy látjuk, hogy ez valamivel 4 százalék felett alakulhat. Tehát döntően az említett külső körülmények miatt a költségvetési hiány némileg magasabb lesz, mint az eredetileg tervezett”
– magyarázta. Friss adat egyébként, hogy Magyarország bruttó hazai termékének mértéke – azaz a GDP – 2025 I. negyedévében 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Szerinte nem az EU-s pénzek határozzák meg a magyar gazdaság működését
A magyar kormány miatt elveszített EU-s pénzekkel kapcsolatban kifejtette: természetesen, ha ezek a források bejönnek, az pluszberuházásokban ölt testet, hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez, ami tovább stabilizálja a költségvetést is. Nem bonyolult összefüggés azt levezetni, hogy a kevesebb uniós forrás törvényszerűleg kihat a gazdasági teljesítményre és a költségvetési egyensúlyra is – jegyezte meg.
„Ez akkor is igaz, ha
hosszabb távon nem az uniós források mennyisége, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg egy ország teljesítményét”
– jelentette ki. Ezzel lényegében cáfolta Orbán Viktor miniszterelnök és más kormánytagok kijelentéseit, miszerint az EU-s pénzek elvesztése miatt esett vissza a magyar gazdaság.
A költségvetési hiányról és az MNB sikkasztási botrányáról
„Ez a 4 százalék körüli államháztartási hiány azzal is számol, hogy az idei évben körülbelül 150 milliárd forintot, majdnem a GDP kéttizedét teszi ki az az összeg, amit az illegális migránsokkal kapcsolatos magyarországi jogi intézkedések miatt az Európai Bíróság döntése alapján fizetnünk kell.
Tehát nemcsak arról beszélünk uniós költségvetési relációban, hogy bizonyos támogatásokat nem kapunk meg, hanem arról is, hogy folyamatosan levonásokat érvényesít az Európai Bizottság. A határzár és a migránsokkal kapcsolatos intézkedések miatt napi 1 millió eurót veszít Magyarország. Minden egyes nap”
– mondta, de arról nem beszélt, hogy cirka 500 milliárd forint közpénzt sikkasztottak el az MNB-nél Matolcsy Györgyék. Ez az összeg pedig több mint háromszor annyi, mint amit Banai Péter Benő említett.
„Az idei évben némileg nagyobb lesz a hiány, mert a költségvetésre a kormány eszközként tekint, amellyel az átfogó gazdaságpolitikai célokat teljesíti”
– mondta.
Magyarország kilépése az EU-ból
Orbán a közelmúltban beszélt arról, hogy Magyarország esetleg kiléphet az EU-ból. Ezzel kapcsolatban a leköszönő államtitkár elmondta:
Mi értékrendünk tekintetében Európához tartozunk Szent István óta.
„A kereskedelmi kapcsolataink pedig döntően Európához kötnek. A magyar gazdaság szerkezete adottság, ami nem változik meg máról holnapra”
– mutatott rá, hozzátéve, ez nem jelenti azt szerinte, hogy „ne lehetne nyitni más irányokba”. Kérdés persze, milyen eredményeket tud felmutatni az Orbán-kormány a 15 évet is már felölelő keleti nyitás tekintetében: SEMMILYET.
„Nekünk nincs akkora belső piacunk, amely egy erős anticiklikus gazdaságpolitikát hosszú távon fenntarthatóvá tenne.
Még Lengyelországgal sem vagyunk összevethetők.
Ezzel a szerkezettel, ezzel a nyitottsággal akkor tudunk fejlődni, hogyha a külpiacaink is jól alakulnak. Vagy Európa teljesít jól, vagy valamiképpen erősebben tudunk csatlakozni más centrumokhoz, például Kínához„
– fogalmazott.
Kapcsolódó: Fordulat: Trump fia zárt körben figyelmeztette Orbánt a magyar kormány veszélyes politikája miatt
Ukrajnáról
Ukrajnával EU-csatlakozásáról is beszélt. Úgy vélte: egy ország csatlakozása többéves komoly folyamat.
„Mi is emlékszünk – társult tagok voltunk ’92 óta, az érdemi csatlakozási tárgyalások ’98-ban indultak, és 2004 májusában csatlakoztunk. Tehát ez egy több éves folyamat. Nem is értem, hogy beszélhetnek erről. Ismétlem: egy ilyen komoly kérdés megalapozás nélkül nem lehet terítéken”
– mondta.
Kapcsolódó:
Elszakadt a cérna: Zelenszkij kíméletlen figyelmeztetést küldött Orbánnak
Óriási lehet a baj: Izzadva, rémülten nyilatkozott Orbán a magyar kormány kudarca miatt (+videó)
