Az Orbán-kormány bekeményít, indul a törvénygyár: a veszélyhelyzeti rendeleteket törvénybe foglalhatják.
Magyarországon közel három éve tartja fenn az Orbán-kormány a háborús veszélyhelyzetet, amelyet folyamatosan hosszabbítgatnak. Számos intézkedést hajtottak végre ez idő alatt a különleges jogrend révén, hogy
az Országgyűlés megkerülésével, egyik napról a másikra hozzanak döntéseket.
Amennyiben viszont az orosz–ukrán háborúban tűzszüneti megállapodás jön létre, ezek a rendeletek mind hatályukat veszíthetik. A kormány vélhetően ezt próbálja elkerülni az érintett rendeletek egy részének törvénybe foglalásával – írta a telex.hu.
A törvénygyár már beizzította a rakétákat: az Orbán-kormány törvényesítené a rendeleti kormányzást
A rendeleti kormányzáshoz az Orbán-kormány számos hivatkozási alapot felvonultatott az elmúlt években. Így a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború kitörésekor is
éltek – sőt számos alkalommal visszaéltek – az Alaptörvényben biztosított lehetőséggel.
Erre hivatkozva könnyítették meg például a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok kirúgását. A rendelet törvénybe foglalásáról szóló 137 oldalas javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be.
A menekültügyi rendeleteket is megtartanák
A törvényjavaslat értelmében
a menekültügyi eljárással kapcsolatban kiadott rendeletek jelentős részét megtartanák 2026 végéig.
Eszerint akik Magyarországon menedékjogért folyamodnának, azok ezt a két velünk határos, nem EU-s ország nagykövetségén tehetik meg. A továbbiakban a külgazdasági és külügyminiszter állapíthatná meg a nagykövetségeknek azon körét, amelyeknél menedékjogi kérelem nyújtható be.
Harminc évre titkosítják a vészhelyzeti döntések indoklását
Szintén törvényi szinten rendeznék az Ukrajnából menekülők ügyét is. A veszélyhelyzet lejárta után „átmenetileg” egyszerűsített rendszerben kaphatnának meg egyes társadalombiztosítási ellátásokat.
Orbánék harminc évre titkosítanák
az elmúlt évek válság- és veszélyhelyzetei alatt hozott döntések indoklását és jegyzőkönyveit.
Az operatív törzs jegyzőkönyvei sem lesznek nyilvánosságra hozhatók ezután sem.
A taxisok sem maradtak ki
Döntöttek a taxik hatósági árainak sorsáról is. Két éve a főváros vezetése azzal próbálkozott, hogy megszüntessék a fix hatósági árakat a taxik esetében, és megengedjék a piaci versenyt. Orbánék erre válaszul
rendeletben rögzítették a hatósági áras rendszert,
amit 2026 végéig biztosan meg kell majd tartani.
Az élelmiszerek méretének csökkenésekor figyelmeztetni kell
Akad néhány valóban hasznos és fontos javaslat is. A veszélyhelyzet után is figyelmeztetnie kell a nagyobb élelmiszerboltoknak a vásárlókat, ha egy termék kiszerelése kisebb lett. Ezt a kormány tavaly vezette be az „infláció elleni küzdelem” részeként.
Az árfigyelő rendszert pedig hosszabb távon is megtartanák.
Külföldi embercsempészek szabadon bocsátása reintegrációs őrizettel
A továbbiakban törvény rögzítheti, hogy azoknál a külföldi állampolgárságú elítélteknél, akiket embercsempészet vagy annak előkészülete miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, és kiutasítottak az országból, a büntetés még
le nem töltött része bizonyos feltételek teljesülése esetén reintegrációs őrizetre módosulhat.
Az érintett elítélteknek a reintegrációs őrizet kezdetétől számított 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét. A rendelkezés alapján idén február végéig közel
2500 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből.
További javaslat szól arról, amely megerősítené a társasházak napelemes rendszertelepítésére vonatkozó rendelkezéseket is, így ezek a szabályok továbbra is érvényben maradnak.
Honvédelmi fejlesztések kiemelt jogi védelmet kapnak
Szintén törvénybe foglalják a honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírásokat. A cél az, hogy az ország védelme szempontjából kiemelten fontos, honvédelmi kijelölésű vasúti pályák, létesítmények és ezekhez kapcsolódó beruházások időben megvalósulhassanak.
Ezzel a szabályozással a kormány korábban
megkerülte Újbuda önkormányzatát, és lehetővé tette a Déli Körvasút építését.
Reagálás az uniós bírósági ítéletre
A törvényjavaslat lehetővé tesz azt is, hogy a hazai döntéshozó szerv döntsön az Európai Unió Bírósága által tavaly júniusban hozott ítélet végrehajtásának részleteiről (Bizottság kontra Magyarország ügy).
Az EU Bírósága 200 millió eurós (közel 80 milliárd forintos) bírságot szabott ki, amiért a magyar kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi előírásokat.
Az ítélet nyomán a büntetés naponta további 1 millió euróval nő.
Kapcsolódó:
