Erdő Péter az öt legesélyesebb jelölt között van, aki Ferenc pápa után a Katolikus Egyház vezetője lehet.
Ferenc pápa április 21-i halálával a katolikus egyház új korszak küszöbére érkezett. Ferenc, az első latin-amerikai pápa jelentős változásokat hozott: hangsúlyt fektetett a társadalmi igazságosságra, a környezetvédelemre és egy befogadóbb egyház megteremtésére.
Most a bíborosi testület készül összegyűlni a Vatikánban, hogy új egyházfőt válasszon – olyan vezetőt, aki nemcsak a 1,37 milliárd hívőt képviseli majd, hanem meghatározza az egyház tanításának, átláthatóságának és a hívekkel való kapcsolatának jövőjét is.
A kérdés az, hogy az új pápa folytatja-e Ferenc progresszív reformjait, vagy visszafordul az egyház a teológiai konzervativizmus felé. A válasz akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a Sixtus-kápolna kéményéből felszáll a fehér füst.
Kapcsolódó: Meghalt Ferenc pápa
Ferenc pápa hatása a választásra
Ferenc pápasága alatt jelentős szerkezeti átalakítások történtek, többek között a Vatikán hatalmának decentralizálása és a nem európai bíborosok nagy számú kinevezése. A választásra jogosult bíborosok többségét ő nevezte ki. Ugyanakkor vezetési stílusát – amely gyakran mellőzte a bíborosokkal való konzultációt – több kritika is érte, mivel ez megnehezítette a testületen belüli személyes kapcsolatok kialakulását.
A konklávé egyik központi kérdése Ferenc visszaélési ügyekhez való viszonyulása lesz, amely megosztotta az egyházi vezetőket. Emellett vita tárgya az is, mennyire legyen nyitott az egyház a szekuláris világ felé, anélkül hogy elveszítené sajátos identitását.
A pápaválasztás ősi hagyományokat követ: a 80 év alatti bíborosok zárt ajtók mögött, titkos szavazással döntenek. Kétharmados többség szükséges az új pápa megválasztásához, és amíg ez nem történik meg, fekete füst száll fel a kápolna kéményéből. A fehér füst a megválasztott egyházfő jelképe.
Kapcsolódó: Gyászba borult a világ: Megrendülve búcsúztak Ferenc pápától a magyar politikusok is
Kik a legesélyesebb jelöltek?
A találgatások közepette több magas rangú bíboros neve is felmerült, akiket a vatikáni megfigyelők és a fogadóirodák egyaránt esélyesnek tartanak.
Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek) – 3:1 valószínűséggel
Tagle bíboros, 67 éves,
jelenleg a legesélyesebb jelölt.
Ferenc pápa belső körének megbecsült tagja, és erősen kötődik az evangelizáció és a befogadás üzenetéhez. Korábban vezette a Népek Evangelizációjáért felelős kongregációt. Progresszív irányultságú, és Ferenc reformjainak folytatójaként tekintenek rá. Ázsiai származása – különösen a gyorsan növekvő katolikus közösségű Fülöp-szigetekről – szimbolikus jelentőségű is lehet.
Pietro Parolin (Olaszország) – 4:1 valószínűséggel
Parolin bíboros, 70 éves, a Vatikán államtitkára 2013 óta. Diplomáciai tapasztalata kiemelkedő, számos kényes tárgyalást vezetett Kínával és a Közel-Kelet országaival. Teológiailag mérsékeltnek tartják, aki stabilitást hozhat, miközben bizonyos mértékig fenntartja Ferenc reformjait. A Vatikán bürokráciájában való jártassága miatt azok körében is népszerű, akik a folytonosságot keresik.
Peter Turkson (Ghána) – 5:1 valószínűséggel
A 76 éves Turkson bíboros a társadalmi igazságosság terén ismert. A Teljes Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős dikasztérium korábbi vezetője, aktív szereplője volt a szegénység, gazdasági egyenlőtlenségek és klímaváltozás elleni küzdelemnek. Progresszív eszméket vall, különösen a társadalmi kérdésekben. Megválasztása történelmi lenne: évszázadok óta ő lehetne az első afrikai pápa.
Erdő Péter (Magyarország) – 6:1 valószínűséggel
A 72 éves Erdő Péter bíboros
az egyik legjelentősebb konzervatív jelölt.
Elismert kánonjogász, korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt. Híve a hagyományos katolikus tanításnak és a teológiai ortodoxiának. Azok számára, akik a II. János Pál és XVI. Benedek által képviselt irányvonalhoz való visszatérést támogatják. Erdő egy markáns váltást jelentene Ferenc örökségéhez képest.
Kapcsolódó: Bukhat Erdő Péter: Eljárást kezdeményeztek a magyar bíboros ellen
Angelo Scola (Olaszország) – 8:1 valószínűséggel
Scola bíboros, 82 éves, már a 2013-as konklávéban is komoly esélyes volt. A milánói érsekséget vezette, mély teológiai gyökerekkel rendelkezik, és a centralizált, hierarchikus egyházat támogatja. Tradicionalista irányvonalat képvisel, így elsősorban azok szimpátiáját élvezi, akik Ferenc reformjaival szemben elmozdulást szeretnének. Előrehaladott kora azonban hátrány lehet számára.
Mi várható ezután?
A konklávé rendszerint a pápa halála utáni 15–20 napon belül kezdődik. Ezt megelőzi a kilencnapos gyászidő – a novemdiales – és a bíborosok utazása Rómába. A választás kimenetele továbbra is nyitott, hiszen az egyház ideológiai törésvonalai mentén zajlik a döntés:
folytatni a reformokat vagy visszatérni a hagyományosabb tanításokhoz.
Az új pápa olyan egyház élére kerül, amely kihívásokkal néz szembe: csökkenő befolyás Európában és Észak-Amerikában, növekvő jelenlét a Globális Délen, valamint belső viták a jövő irányáról.
(Kiemelt képünkön Erdő Péter látható)
(newsweek.com nyomán)
