Gulyás Gergely a kormányinfó során jelentette be: megvan a 2026-os költségvetés.
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter kormányszóvivő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter társaságában tartott kormányinfót csütörtökön délután. Ennek során bejelentették, hogy
a kormány elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét,
azt pedig be is nyújtják a Költségvetési Tanácsnak (KT). A javaslat ezt követően kerülhet majd az Országgyűlés elé.
Beindul a pénzosztás: Gulyás Gergely a kormányinfó során elárulta, mire számíthatunk 2026-ban
A kormány az elhangzottak szerint békeköltségvetést fog benyújtani az Országgyűlés elé. Gulyás szerint a gyermeket nevelő családok állnak majd a költségvetés középpontjában. Az államadósságot és a költségvetési hiányt is csökkentik a miniszter elmondása szerint, szerinte
bár óvatos tervezés eredménye a büdzsé, de mindenki egyet előreléphet vele.
Hosszan részletezte támogatásokat, amelyet az édesanyáknak adnak majd.
Emlékeztetett, hogy az emberek levélben kapják meg a véleménynyilvánító szavazáshoz a szavazócédulát, ezzel mondhatják el, mit gondolnak Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról.
Nagy Márton szerint 2026-ban béremeléseket hajtanak végre. A 2026-os költségvetésben 4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 3,6 százalékos inflációval terveztek.
A kormány továbbra is 13 százalékos minimálbér-emeléssel számol.
A miniszter elismételte az eddigi ígéreteiket, így a 40 év alatti kisgyermekes anyák és a háromgyermekes édesanyák adómentességét, a családi adókedvezmény megduplázását. Felidézte, hogy marad a 13. havi nyugdíj és a rezsitámogatások is, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók számára pedig fegyverpénzt fizetnek majd.
A banki különadókat megtartja a kormány.
Nagy a baj, brutálisan csökkentek a fizetések Magyarországon
Beszámoltunk róla, hogy jelentősen csökkent az átlagkereset Magyarországon mindössze három hónap alatt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint a bruttó átlagkereset tavaly novemberben még 695 100 forint volt,
idén februárban már csak 661 400 forint.
Az is kiderült, hogy a magyarok fele már 355 ezer forintot sem visz haza, pedig a mediánkereset novemberben még 366 282 forint volt. Ezek az adatok annak fényében még elkeserítőbbek, hogy a KSH évek óta úgy számítja ezt az értéket, hogy
az öt főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek adatait nem veszi figyelembe.
Megszólalt az MNB-botrányról is Nagy Márton
A minisztert arról kérdezték, miért asszisztált alelnökként ahhoz, amit Matolcsyék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál műveltek. Nagy Márton erre azt válaszolta, “nem tud róla” (sic!) , hogy asszisztált volna ahhoz. A 2015 utáni időszakban volt a jegybank alelnöke, hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításai és feljelentése nem érintik azt az időszakot.
Azt mondta, fenntartja a korábbi véleményét a működés törvényességéről. Emlékeztetett, hogy rövid időn belül távozott az egyik alapítvány kuratóriumából, valamint hogy alelnökként nem az alapítványokkal foglalkozott. Megjegyezte, nem olvasta az ÁSZ-jelentést és kérte, hogy „ne rángassák vissza a jegybankba„, ahonnan 2020-ban eljött.
Gulyás Gergely is a jegybanki alapítványok miatt magyarázkodott. Azt mondta, hogy szerdán egyeztetett Varga Mihály jegybankelnökkel. Leszögezte:
a kormány nyitott rá, hogy Varga kérésére módosítsák a jegybanktörvényt.
Úgy érvelt, hogy jelenleg csak feltételezés, hogy az alapítványoktól eltűntek a pénzek. Szerinte kockázatos lenne a pénzpiacokra nézve, ha a kormány és a jegybank között háború törne ki. Ő is azt állította, hogy az eltűnt pénzek híréről az ÁSZ-jelentésből értesült először. A jegybanki gazdálkodás 2018-ig problémamentes volt. Szerinte akár az ingatlanvásárlás is lehet indokolható alapítványi tevékenység.
Kapcsolódó:
Rosszabbul élünk, mint három hónapja: A KSH szerint brutálisan csökkentek a fizetések Magyarországon
Hatalmas a baj: Kong a vészharang Magyarország felett az elszálló költségvetés miatt
