Az államadósság és a versenyképesség kapcsán tartott előadást Horváth Gábor.
Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában kedden.
Horváth Gábor az Államadósság és versenyképesség című előadásában felidézte, hogy tavaly Magyarország 0,6 százalékponttal tudta csökkenteni GDP-arányos államadósságát. Voltak olyan uniós tagállamok, amelyek ennél lényegesen dinamikusabb adósságcsökkentést értek el, ugyanakkor 10 országban nőtt az államadósság, és most 13 olyan EU-tagállam van, amely nem teljesíti az adósságszabályt – ismertette.
A KT elnöke kitért
a hazai kamatkiadások jelentős összegére és nagyságrendjére.
Kifejtette, a 2010-es években a GDP növekedése mellett a rendkívül alacsony kamatszint segítette a magyar költségvetés kamatkiadásainak normalizálódását, hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag alacsony szinten lehetett tartani a hiányt, és lehetett csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.
Az elszálló infláció és az annak letöréséhez kényszerűen újra kétszámjegyűre emelt kamatok a forintadósság terhét magas szintre emelték – fogalmazott Horváth Gábor. Elmondta, hogy az uniós tagállamok közül 2023-ban Magyarország fizette GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást, és az idén is erre lehet számítani.
Kapcsolódó: Ijesztő adatokat közölt a KSH: Ismét megugrott az infláció, durván elszabadultak az árak
A magyar államadósság szintje az EU átlaga alatt van, ugyanakkor
a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb
– mutatott rá.
Horváth Gábor a Költségvetési Tanács hároméves kitekintését felidézve elmondta: annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett legyen a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van. Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához – tette hozzá.
A költségvetésről
Április elején írtunk arról, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint márciusban 617 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. Ezzel az első három hónapban 2321 milliárd forintos összesített deficit alakult ki, ami a tavaly tavasszal tervezett pénzforgalmi hiány 92 százalékát is meghaladja.
Bár Orbán Viktor miniszterei rendre azt szajkózzák, hogy a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre pedig újra az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe kerülhet, a számok nem túl kecsegtetőek.
Kapcsolódó: Most érkezett: Orbánék megvették a budapesti repülőteret
Varga Mihály március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon úgy fogalmazott, hogy a 2023-as GDP-vel nehéz büszkélkedni.
Mint mondta, a költségvetési hiánycél
- idén 4,5 százalék,
- jövőre 3,7 százalék,
- 2026-ban pedig 2,9 százalék lesz.
Ezzel a tárcavezető hivatalosan elismerte, hogy az idei, eredeti, 2,9 százalékos hiánycélt nem tudja teljesíteni az Orbán-kormány.
Április végén már arról szóltak a hírek, hogy a költségvetési hiány elérte azt a szintet, amikor komoly kiigazításokra van szükség. Ennek eshet áldozatul a 13. havi nyugdíj.
Kapcsolódó: Hogyan? Varga Mihály egészen sokkoló műsort adott elő a magyar gazdaságról
Az államadósságról
Sokak számára nem egyértelmű, hogy miért problémás az állam túlköltekezése. Arról van szó, hogy a kormány jelentősen több pénzt költ el, mint amennyi rendelkezésére áll. Ez egyrészt azt vonja magával, hogy hitelekből kell finanszírozni az állam működését.
A hiteleket pedig kamatostul vissza kell fizetni, azt a pénzt pedig, amit erre költünk, nem tudjuk egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra fordítani. Magyarul kevesebb pénz jut a közügyeinkre.
Minderről >>ITT<< írtunk részletesen.
Mi a helyzet a forinttal?
Az utóbbi napokban rosszul muzsikált a hazai fizetőeszköz. A minap arról számoltunk be, hogy az euró árfolyama a reggel 7 órakor jegyzett 392,91 forintról 395,41 forintra erősödött 18 óra 45 percre, napközben pedig 392,62 forint és 395,46 forint között mozgott.
Cikkünk írásakor, szerdán reggel fél 9-kor az euró 394,6, a dollár 367,28, a svájci frank pedig 409,06 forint körül mozgott.
(MTI/Nyugati Fény)
Kapcsolódó:
Koránt sincs vége: Piszkosul felpaprikázta magát Nagy Márton Matolcsyék kemény kritikáján
Mi lesz ebből? Újabb repülőtér-bizniszbe pumpál milliárdokat az Orbán-kormány
