Szemereyné Pataki Klaudia szerint nem az MNB-vagyon szétlopása, hanem a melegek jelentik a veszélyt a kecskeméti egyetemre.
Érdekes okfejtésbe bocsátkozott Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, amikor a város egyetemének eltőzsdézett vagyonáról kérdezték.
A fideszes városvezető ott ült a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumában, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 127 milliárd forintot betett az intézménybe. Megszavazta azt a döntést is, amikor lényegileg hűtlenül kezelték ezt a pénzösszeget, ezzel jelentős vagyoni kárt okozva az egyetemnek.
Emiatt kérdezték április 3-án a polgármestert Kecskemét városházáján. Szemereyné azzal kezdte a hárítást, hogy ők intézték el az intézmény egyetemmé alakítását a korábbi főiskolai formátumból. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt permanens veszélyben van ma is az egyetem.
„Ha csökkenő gyereklétszám van – már most bocsánat, de önre nézek, a szivárványos pólójára –, ha csökkenő gyereklétszám van, akkor feltételezhető, hogy annyi egyetemi és főiskolai kapacitásra nincsen szükség”
– fejtette ki Kecskemét polgármestere.
Hogy a két téma hogyan függ össze, arra nem adott magyarázatot a városvezető.
Az MNB alapítványa Kecskemét városának is hatalmas kárt okozott
Megírtuk, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Zrt.
127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától
abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez.
Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette,
a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be.
Pénz helyett mással akartak fizetni
Amikor eljött volna az ideje annak, hogy a vagyonkezelő visszaadja az elvileg befektetésekkel megforgatott pénzt az egyetemnek, akkor
pénz helyett más törlesztési módokat ajánlott fel.
Többek közt épületeket vagy a Metropolitan Egyetemet birtokló vagyonkezelőjét. A portál szerint a legutóbbi ajánlat már arról szólt, hogy 18 milliárd forint készpénz mellett
a lengyel cégben lévő 20 százalékos tulajdonrészt adnák.
Amivel az értékvesztés mellett az a gond, hogy a részvényekből nehezebb egy építkezést finanszírozni, hiszen azokat előbb pénzzé kellene tenni.
Arról is beszámoltunk, hogy a kecskeméti egyetemen tavaly beígért 144 milliárd forintos fejlesztésből sem lesz semmi, miután eltőzsdézték a pénzt.
A polgármester különös okfejtését nagyjából 28:30-tól lehet megnézni:
(KecsUP hírek/Youtube)
