Vége a diplomáciai stabilitásnak, ott a biztonság, ahol a fegyverek vannak.
Mark Rutte NATO-főtitkár a közelmúltban többször is arra szólította fel a tagországokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, akár a társadalombiztosítási költségek csökkentés árán is. Így számos európai ország igyekszik átrendezni a büdzséjét, hogy meg tudjanak felelni a védelmi szövetség követelményeinek.
Mette Fredriksen dán miniszterelnök is úgy fogalmazott, hogy
Dániának „masszív újrafegyverkezésre” van szüksége,
és a legmagasabb szintre kell emelni a védelmi kiadásokat.
Ez Dánia esetében azt jelenti, hogy az ország GDP-jének 2,4 százalékáról 3 százalékra emelnék ezt az összeget.
Oroszországtól tartanak
Fredriksen úgy nyilatkozott, hogy minderre azért van szükség, mert Oroszország a NATO ellen fegyverkezik. Vlagyimir Putyinról azt mondta, hogy
„nem tudjuk, mit tervez, de de azt tudjuk, hogy Oroszország az újrafegyverkezés folyamatában van.”
Ugyanezt mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter is. A konkrétumokat illetően két éven belüli időtartamról beszélt és egy vagy több NATO-ország megtámadásáról. A miniszter nem konkretizálta, hogy mely országokra gondolt, ugyanakkor Dánia joggal érzi magát fenyegetve, hiszen a szövetséges irányból sincs biztonságban.
Még a szövetséges Amerikától sincsenek biztonságban
Donald Trump amerikai elnök ugyanis igényt formált Grönlandra, mondván, hogy az Egyesült Államoknak biztonsági okokból kifolyólag szüksége van a szigetre. Dánia és Grönland is kategorikusan elutasította Trump tervét, aki azonban még katonai erők bevetését sem zárta ki a cél érdekében.
Dánia így 50 milliárd koronás védelmi csomagot jelentett be. Fredriksen arra hívta fel a figyelmet, hogy a védelem elhanyagolása
„soha többet nem történhet meg.”
(Guardian nyomán)
